7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
Ezt európai cég nem vállalja be
– mondta az egyik nagy külföldi útépítő cég vezető szakembere, hangsúlyozva, hogy a becslés tisztességes árazásra vonatkozik.
Informátoraink szerint alaposan meglepte a szakmát a nemrég napvilágra került közbeszerzési kiírás, amelyben az ország teljes, csaknem 2000 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatának (1662 kilométernyi alaphálózat, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózat) koncesszióba adásáról van szó. Az állam, azaz a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda harmincöt évre adná át az utakat az üzemeltetőnek, aki az üzemeltetést, a felújítást és a hálózat bővítését, új szakaszok tervezését-építését vállalja, ideértve a finanszírozást is.
A felhívásban nem részletezik, pontosan mekkora lenne a koncessziós díj, vagyis mekkora bevétellel számol a büdzsé. Miként egyelőre arról sem tudni, hogy a mérleg másik serpenyője hogyan néz ki, azaz az állam milyen formában, milyen ütemezéssel fizet: nem tudni, mennyi rendelkezésre állási és szolgáltatási díjat fizet majd. Egyelőre annyit közöltek a várható szaldóról, hogy „a koncessziós modell finanszírozása az államadósság érdemi növelése nélkül valósul meg. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”. Azt sem tudjuk, mekkora útdíjbevétellel kalkulálnak a jövőben, de 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Annyi biztos a kiírás alapján, hogy nem bontható részekre a feladat, és az ár a meghatározó a kiválasztásnál. Egyelőre csak tippelni tudnak a megkérdezett szakértők, hová kerülhet a koncessziós jog:
- hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot.
- Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.
A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt.
Útépítő körökben jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket. Némi módosítással persze, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés.
Ami az Antall-kormány idején alkalmazott koncessziót, majd a nagyjából ugyanazt jelentő, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején bevezetett ppp-konstrukciókat illeti, eddig nem igazán váltak be. A G7 úgy számolt, hogy ha négy szerződést, az M5- és M6-projektet
A szerző számba vette az állam által a magánbefektetőnek évente kifizetett rendelkezésre állási díjakat és az üzemeltető cégek által évente termelt profitot, így hozta ki a mellbevágó eredményt. Az üzemeltető cégek pénzügyi kimutatásaiban azt találta, hogy a bevételek csaknem felét érte el az üzemi eredmény, összességében pedig azt állapította meg:
A koncessziós közbeszerzés részleteiről érdeklődtünk a Rogán-minisztériumnál, de cikkünk leadásáig nem érkezett válasz. Így nem tudtuk meg,
- mit terveznek a jelenleg hatályos autópálya-koncessziós szerződésekkel, mire hivatkozva mondják fel a megállapodásokat, ha kivásárolják a külföldi felet, milyen költséggel kalkulálnak;
- mit jelent pontosan, hogy két uniós alapból, a helyreállítási, illetve a környezetvédelmi alap „keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”;
- mekkora rendelkezésre állási díjjal és mekkora koncessziós bevétellel számolnak, mire alapozzák, hogy a projekt nem növeli majd számottevően az államadósságot.
Ha reagálnak, frissítjük cikket. Mindenesetre hatalmas projekttel debütál a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely alá egyre több területet gyűrnek be. Korábban úgy tudtuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményének fő feladata a kaszinó-koncessziós szerződések megkötése lesz, de feladatköre egyre bővül. Május végére kiderült, hogy már a hulladékgazdálkodás is az irodához tartozik, és akkor csapták hozzá a csomaghoz az országos közutak és „műtárgyaik” létrehozása és működtetésével kapcsolatos közfeladatokat is.
