Balogh Zoltán / MTI
Gazdaság

Csalás gyanúja miatt mondott fel a könyvvizsgáló a lélegeztetőgépeken kaszáló cégnél

Kilenc dolgozó, nyolcszáz lélegeztetőgép, és fejenként 1,2 milliárd forint bevétel: számokban az OTT-One Nyrt. tavalyi teljesítménye. Valami azonban gyanús lett a könyvvizsgálónak.

A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló.

Az MNB viszont pontosan tudta, miről van szó, szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. Hogy milyen gyanú miatt, arra cikkünk megírásáig nem küldött választ a nemzeti bank, de úgy tudjuk, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.

A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, és megkeresésünkkor a titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig izgalmas cégről és időszakról van szó. Mint korábban megírtuk, a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.

Ez alaposan megdobta a kis cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt nem ismerjük, hiszen az éves beszámolót – amint a jegybanki intézkedésből kiderült – a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá. Addig egyébként nem is kereskedhetnek ismét a részvényekkel, amíg fel nem mutatják az elfogadott mérleget.

Az OTT-One a jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló. A kissé nyakatekert szöveg alapján

csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért.

A problémát elég nagynak ítélhette, egyes tételek eltérő értelmezése esetén a könyvvizsgáló a cégvezetéssel egyetértésre szokott jutni, ha néhány mérlegtétellel kapcsolatban ez nem sikerül, a jelentéséhez korlátozott véleményt fűzhet, ellenvéleményt is megfogalmazhat, jelezve, hogy fenntartással kezeli a szóban forgó részt. Ha nem hajlandó elvégezni a hitelesítést, az átfogó problémára utal.

Ezt erősíti a cég közleménye, amely idézi a könyvvizsgálót:

a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet.

A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.

Az OTT-One nem ért egyet könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, hiszen folyamatosan egyeztettek, magyarázatot adtak a felmerülő kérdésekre, és az igényelt dokumentumokat is rendelkezésére bocsátották. Ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A történetet ezzel nem tekintik lezártnak, bejelentést tettek a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a visszalépésével összefüggő károk megtérítése érdekében.

Hogy mennyire izgalmas cég az OTT-One, arról a G7 írt először összefoglalót, felsorolva kolumbiai, dubaji, amerikai, kongói és nigériai üzleteit a hadiipartól a streamelésig. A kínai üzletről már nekünk nyilatkoztak, azt állítva, hogy Csengtuban egy üzleti partnerük révén jutottak a lélegeztetőgép-beszerzési lehetőséghez, és a magyar állami megrendelők kaptak az ajánlatukon. Tavaly nyár óta annyiban nem változott a helyzet, hogy a cégnek szokatlan módon nincs meghatározó tulajdonosa, 100 százalék a közkézhányad, nincs olyan befektető, aki 5 százaléknál többet birtokolna a részvényekből.

Kapcsolódó
Csengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbe
Egy hónap alatt megtriplázhatta a pénzét, aki egy eddig nem túl ismert informatikai cég részvényeiből bevásárolt. Az OTT-One Nyrt. 12 milliárd forint állami pénzt sepert be, ennyiért szállít lélegeztetőgépeket Magyarországra.

A céghez a 24.hu kérdései megérkeztek, az automatikus válaszban három munkanap türelmet kértek, de ennek leteltével sem érkezett válasz azokra. Így nem tudhattuk meg, mikor teljesítették az összesen több mint 12 milliárd forint értékű lélegeztetőgépek szállítását a külügyminisztériumnak, illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak. A háromnegyedéves beszámolóban annak van nyoma, hogy tavaly október elején hárommillió darab KN95 típusú védőmaszk leszállításáról kiállították a nettó 8,9 millió eurós végszámlát. Ötmilliárd forint körüli összeg szerepel Állami Egészségügyi Ellátó Központnak beszerzett lélegeztetőgépekre kifizetett előlegként, de az nem derül ki, hogy az év hátralevő részében lezárult-e az ügylet, az Országos Kórházi Főigazgatóság (amelybe azóta beolvadt az ÁEEK) cikkünk megírásáig nem válaszolt arra, miként zárultak a lélegeztetőgépes ügyleteik az OTT-One-nal. A külügyi tárca viszont jelezte, hogy az ötszáz lélegeztetőgép rendben megérkezett, a szerződésben megfelelően szállították le őket, „és a cég által kiállított végszámla értéke megfelel a közleményben szereplő összegnek.”

Az OTT-One egyébként a jelentés szerint „nagyon mozgalmas, érdekes és sikeres első kilenc hónapot zárt (…), sikeresen vészelte át a pandémia elsődleges negatív gazdasági hatásait”. Árbevétele az egészségügyi eszközök kereskedelme nélkül hasonló szintű, mint az előző év azonos időszakában – ismerik el a 2020 első háromnegyed évéről szóló beszámolóban. Január és szeptember között 11,165 milliárd forint árbevételt, és 40 milliós adózott eredményt ért el a vállalkozás. Az állomány létszáma 9 fő volt, így egy főre vetítve 1,278 milliárd forint volt a forgalom.

Az OTT-One 2020 szeptemberében a Foglalkoztatásbővítés ösztönzése pályázat keretében 41,9 millió forintot nyert el, októberben pedig az Értéklánc minőség fejlesztése az OTT-One Nyrt.-nél című pályázatát találták 310 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek. A 689 millió forint összköltségű projekt keretében egy elektronikai eszközöket gyártó beültető (SMD) üzemet hoznak létre.

Bennfentes kereskedelem, összeférhetetlenség

Az MNB-vel nem először gyűlik meg a baja az OTT-One-nak. A Portfolio gyűjtése szerint bennfentes kereskedelem miatt a jegybank összesen 25 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki két magánszemélyre decemberben. Az egyik részvényes egy magánszemélytől bennfentes információkról szerzett tudomást. Ezek OTT-One- és Est Media- (jelenleg Delta Technologies) részvényekre vonatkoztak. Tavaly októberben az MNB 10 millió forintos bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-One-nal szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt. A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arról, hogy a kibocsátó a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, amelyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg. Tavaly júliusban pedig összeférhetetlenségre derült fény. A hvg360 cikkéből értesült a lélegeztetőgépeket beszerző OTT-One Nyrt. igazgatósága arról, hogy felügyelőbizottsági taguk, Martonicz Dániel tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért helyezheti üzembe a kínai lélegeztetőgépeket. A kormány ugyanis a lélegeztetőgép-beszerzés mellett 7,5 milliárd forintot adott azok üzembe helyezésére, ebből vitte el a nagyobb összeget Martonicz cége.

Kihirdette harminc fős bő keretét Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kaőitánya. Ki kerülhetett volna be? Ki maradt ki, aki meglepetésnek számít? Mi a helyzet Dzsudzsák Balázzsal, akit sokan újra a csapatban akartak látni? Ezt a kérdést jártuk körül.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.