Gazdaság

Ugrott a januári minimálbér-emelés, februártól 4 százalékos emelés jöhet

Mónus Márton / MTI
Mónus Márton / MTI

Megállapodás még nem született szerdán a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) a minimálbérről, illetve a bérminimumról, de haladtak a tárgyalások. Kompromisszum körvonalazódott a munkáltatók 3 százalékos, és a munkavállalók 5 százalékos emelési javaslata között.

Azaz februártól

  • a minimálbér 4 százalékkal emelkedhet, havi bruttó 161 ezer forintról 167 400 forintra.
  • A bérminimum pedig szintén 4 százalékkal nőhet, havi 210 600 forintról 219 000 forintra.

Az emelés tehát nem lesz visszamenőleges hatályú, így a januári emelést elveszítették a minimálbéres, illetve bérminimumos dolgozók.

A bérajánlásra, vagyis a többi fizetési kategóriában a béremelésre nincs konkrét szám, azt szövegesen fogalmaznák majd meg – mondta érdeklődésünkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc, és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László. A megbeszélés alapján a kormány a szociális partnerekkel közreműködve legkésőbb csütörtökre elkészíti a bérmegállapodás tervezetét, aztán az egyeztetésen résztvevő mind a hat szervezet bemutatja a saját testületeinek, felhatalmazást kérve a megállapodás alíárására. Hétfőn ismét összeül a VKF, és jó esetben alá is írhatják a béremelésről szóló dokumentumot.

Az előzetes nyilatkozatok alapján a munkáltatói érdekképviseletek és a Munkástanácsok számára elfogadható lehet a kompromisszumos javaslat. A MASZSZ, a Liga Szakszervezetek nem mondott igent, a kormány pedig nem foglalt állást, mondván, amiben a munkáltatók és a munkavállalók megegyeznek, az lesz – tudtuk meg Kordás Lászlótól.

A MASZSZ továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az ő 5 százalékos emelési javaslatuk mindenkinek jobb lenne.

  • Kutatások szerint a bérnövekedés serkentőleg hat a termelékenységre és hatékonyságra. Márpedig Magyarország ezen a téren fejlődni szeretne.
  • Elsődleges cél a legkisebb bérek reálértékének megőrzése. Az alacsonyabb bérkategóriákban nagyobb az élelmiszerkiadás. Az élelmiszerek ára pedig jóval átlag felett nőtt tavaly, a KSH jelentése szerint 7,2 százalékkal.
  • Ha a minimálbér inflációs kosárra vetített reálértéke csökken, akkor veszélybe kerül az a vívmány is, hogy nettóban elérje a minimálbér a létminimumot.
  • A minimálbérek emelése fehéríti a jövedelmeket.
  • Mivel a 4 százalékos emelés csak februártól járhat, így éves szinten már csak 3,67 százalékos emelés valósulhat meg.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte, hogy a megállapodás tervezetében ne csak a minimálbér és bérminimum összege szerepeljen, hanem

  • a szociális partnerek bérajánlással kapcsolatos elvárásai is. Továbbá garanciát kértek arra, hogy
  • a szociális hozzájárulási adó júliustól várt újabb 2 százalékos csökkentésével automatikusan nőjenek a legkisebb bérek is 2 százalékkal. Valamint, hogy
  • a minimálbértől függő szociális juttatásoknál a megemelt minimálbért/bérminimumot vegyék figyelembe, illetve kompenzálják azok juttatását visszamenőleg, akiknek még januárban állapították meg a járandóságát, a 2020-as legkisebb bérek alapján.

Ezt a három feltételt a munkáltatók és a kormány is támogatták.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik