Tavaly december végén megrekedtek a bértárgyalások, és bár már január van, még mindig nem tudni, mennyivel emelkedik januártól a bérminimum és a minimálbér, valamint hogy lesz-e bérajánlás. Sőt még azt sem tudni, mikor folytatódnak a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között a háromoldalú tárgyalások.
Kijött azonban a KSH friss, szerdai jelentése, mely szerint 2020 októberében 8,8 százalékkal, január-októberben pedig 9,7 százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek éves szinten. A 2018-as bérmegállapodás alapján tavalyra 8 százalékos bérajánlás volt érvényben, tehát az év első tíz hónapja alapján ezt is meghaladta a keresetnövekedés üteme, méghozzá válságban. Ebből a tényből egymásnak homlokegyenest ellenkező következtetést vontak le a munkavállalók és a munkáltatók képviselői.
Bele kell hogy férjen az 5 százalékos emelés
A munkáltatók eddigi érvei jelentősen meginogtak – kommentálta a 24.hu-nak a KSH-s számokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László. Mint elmondta, a gyáriparosok azzal érveltek a legutóbbi VKF-ülésen, hogy a 2018 végén kötött kétéves bérmegállapodás (mely 8-8-8 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelést, valamint bérajánlást tartalmazott), tavaly összeomlott. A KSH számai azonban nem ezt igazolják – utalt a szakszervezeti vezető a 8 százalék feletti keresetnövekedésre.
A munkáltatók azzal érvelnek, hogy az idén irracionális lenne emelni a béreket, mert tavaly nagy veszteségeik voltak. Kordás László viszont azt mondja, nem voltak olyan nagy veszteségek, ha ilyen béremelkedés volt lehetséges. Legfeljebb ennyivel több tartalékuk volt a cégeknek, amit a MASZSZ mindig is mondott, meg azt is, hogy az emelés mindig kevesebb lett végül, mint amennyire lehetőség lett volna. Vagyis szerinte a statisztika alátámasztja, amit a szakszervezet eddig is hangoztatott, hogy alultervezettek voltak az eddigi béremelések.
Továbbá, ha a kormány azt mondja, hogy 2021-re 4,8 százalékos gazdasági növekedés várható (a tavalyi visszaeséshez képest), akkor a szakszervezet szerint az 5 százalékos emelés legalább a minimálbérnél bele kell hogy férjen. Hiszen ha a tavalyi a 6,4 százalékos visszaesés mellett ki lehetett gazdálkodni a 8 százalékos emelést, akkor 4,8 százalékos növekedés mellett az idei 5 százalékos emelést is ki lehet fizetni szerinte. Kordás László megemlítette, az MNB is azt mondta éves inflációs jelentésében, hogy 2021-re 5,6-6,5 százalékra lassulhat a bérnövekedés üteme. A minimálbér általában 1-1,5 százalékkal kevesebbel nő, mint az átlagkereset, tehát az MNB előrejelzése alapján is beleférhet az 5 százalékos emelés – jegyezte meg.
Plusz, a KSH statisztikájában az is szerepel, hogy január-októberre a reálkeresetek 6 százalékkal emelkedtek. Ha ez január-decemberre is meglesz, amire jó esély van, akkor a szociális hozzájárulási adó újabb 2 százalékos csökkentésének is meg kell lennie – emlékeztetett Kordás László a 2016-os hatéves bérmegállapodásban foglaltakra. A munkáltatói terhek csökkentése pedig újabb mozgásteret jelenthet béremelésre.
A minimálbér tavaly bruttó 161 ezer forint volt, az 5 százalékos emeléssel 169 ezer forint lenne.
Csak visszafogott béremelések várhatóak
Nem értünk egyet a szakszervezetek véleményével, mert béremelések és bérköltség szempontjából a vállalkozások számára abszolút fekete év volt 2020 – mondta megkeresésünkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc. A bérmegállapodások alapján végre kellett hajtani a 8-8 százalékos minimálbér- és bérminimumemeléseket, illetve a bérajánlás mentén megvalósultak az év első pár hónapjában a tömeges 8-10 százalékos emelések. Majd beütött a koronavírus-válság.
A tavalyi év egészen mást hozott a vállalkozásoknak, és a gazdaságnak, mint amire az év elején számítottak, és ami alapján korábban bérmegállapodást kötöttek, illetve év elején béreket emeltek. Abban igaza van Kordás Lászlónak, hogy tavaly a válság ellenére is magas volt a bérnövekedés. Pont ez nehezíti meg az ezévi bértárgyalásokat, mert a munkáltatóknak az idei takarékos béremeléseken kellene kitermelniük a tavalyi, alap nélküli béremelések fedezetét – tette hozzá.
Rolek Ferenc szerint az idei béremelések a cégek zöménél nagyon visszafogottak lesznek, ha egyáltalán lesznek. Jelentős azon cégek száma, amelyek továbbra is a túlélésért fognak küzdeni, miközben nyilván léteznek olyanok is, akiket a válság kevésbé viselt meg, vagy éppen a helyzet nyerteseként jelentős növekedést könyvelhettek el. Emiatt várhatóan nagy lesz a szóródás a béremeléseknél – ezért is nehéz átlagos béremelésről, vagy általános bérajánlásról beszélni.
Ami benn van a KSH statisztikájában, és ami nincs
Persze, ha a KSH kereseti statisztikáját nézzük, az csak korlátozottan képes visszatükrözni, mi is történt 2020-ban a bérekkel. Hiszen abban csak az 5 fő feletti vállalkozások teljes munkaidős foglalkoztatottjainak bére szerepel. Nincsenek benne tehát a legkisebb vállalkozások kereseti adatai, és a részmunkaidősöké sem.
Akiknél tehát a járványválság miatt munkaidő-csökkentés mellett csökkentették a béreket, azok egész egyszerűen kiperegtek a statisztikából, azaz nem húzták le az átlagot. Az ÁSZ jelentése szerint az úgynevezett bértámogatási programokkal mintegy 230 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Ebből 185 ezer ember kapott csökkentett munkaidő mellett állami bértámogatást – ők ugye nincsenek benne statisztikában. És jó eséllyel az a további több mint 600 ezer bajba került munkahely, foglalkoztatott sincs benne, amelyekre nem jutott az állami támogatásokból. Többek között ezért is torz a bérstatisztika.
