Gazdaság

Azonnali gyorssegélyt sürget a kisnyugdíjasoknak a szakszervezet az idősek világnapján

Azonnali gyorssegélyt, egyebek mellett a novemberi nyugdíjkiegészítés mellé a kisnyugdíjasok számára egyszeri, soron kívüli 50 ezer forintot, valamint az alapélelmiszerek áfacsökkentését is követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az idősek világnapjára – október 1-jére – időzített nyilatkozatában a MASZSZ leszögezte azt is, hogy az aktív dolgozók béremelésétől sem tekinthetnek el, a pandémia ellenére sem.

A járványhelyzet nagy vesztesei megint a kisnyugdíjasok, az alacsony jövedelmű közfoglalkoztatottak és a minimálbérért dolgozók, ezért az ő megmentésüket kiemelten sürgősként kellene kezelnie a kormánynak – hívja fel a figyelmet a MASZSZ az idősek világnapján küldött közleményében. A szövetség szerint a mentőövnek egy 50 ezer forintos egyszeri, soron kívüli gyorssegélynek kell lennie.

A szövetség nyugdíjas tagozata az elmúlt időszakban többször is megkongatta a vészharangot: idős emberek tízezrei tengődnek pár tízezer forintból és százezreknek kell havonta mindössze 100 ezer forint alatti nyugdíjat beosztani. Ezeknek az embereknek sürgős kormányzati segítségre van szükségük ahhoz, hogy túléljék, s emberhez méltóan átvészeljék valahogy ezt az időszakot, amely az aktív dolgozók anyagi tűrőképességét is erősen próbára teszi – véli Kordás László. A MASZSZ elnöke emlékeztet: a nyugdíjasok vészharangját a kormány meg sem hallotta.  Az elnök ezért most nyomatékkal megismétli: a novemberi nyugdíjemelés mellett a szövetség egyszeri soron kívüli 50 ezer forintos gyorssegélyt kér a legszegényebbek, a havonta 100 ezer forint alatti nyugdíjból élő idős emberek megmentésére. A MASZSZ elvárja azt is, hogy a kormány a januári nyugdíjemeléskor vegyes indexálással számoljon, vagyis, vegye figyelembe a költségvetés bérnövekedését, ami a tervezett 3 százalék helyett 5, 5 százalékos nyugdíjemelést eredményez, s alsó határként legalább havi 5 ezer forinttal az infláció feletti mértéket határozzon meg.

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése a járványidőszak alatt éppen ezt a legkiszolgáltatottabb generációt, valamint a közfoglalkoztatottakat és a minimálbérért dolgozókat érintette a legsúlyosabban – érvelt Kordás, aki szerint ezeknek az embereknek már az alapélelmiszerek áfájának csökkentése is nagy könnyebbséget jelentene.

Tisztességes bér is kellene

A szakszervezet ezen a napon se feledkezett meg az aktív munkavállalókról, akik éppen most alapozzák meg a nyugdíjas éveiket. Az elnök leszögezte: míg az idős embereknek tisztességes nyugdíjból, az aktív munkavállalóknak tisztességes bérekből kellene megélniük, ezért a munkáltatók még az aktuális gazdasági helyzetre való tekintettel sem úszhatják meg a béremelést.

A szakszervezetek a bértárgyalásokhoz közeledve a munkahelyek megőrzését tartják elsődlegesnek, így olyan észszerű megállapodást kell kötniük, ami ezt nem veszélyezteti – hangsúlyozta. A MASZSZ fontosnak tartja a jövedelmek reálértékének a megőrzését is, így ez a másik fontos szempont, amelyre alapozzák a tárgyalásokat és a majdani eredményt. Bár követelési és ajánlati százalékokról még korai lenne beszélni, az biztos, hogy a minimálbért infláció feletti mértékben kell emelni – szögezte le az elnök. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkéri a kormányt, hogy a közelgő bértárgyalásokon a munkáltatói és a munkavállalói oldal mellett a döntéshozói képviselet is aktívan vegyen részt, mert ha valamikor, akkor most kiemelten fontos, hogy érdemben egyeztessenek.

Kordás László kifejezetten jónak tartja az Állami Számvevőszék elnökének a napokban nyilvánosságra hozott egy számjegyű szja bevezetési javaslatát még abban a formában is, ha első lépésben csak az átlagjövedelem alatti sávokban valósul meg. Már csak azért is, mert a MASZSZ az elmúlt időszakban többször is hangoztatta ennek a változtatásnak a fontosságát, ám a döntéshozók rendre lesöpörték a javaslatot. A szövetség ezért nemcsak szorgalmazza, hanem el is várja, hogy a kormány ezúttal fogadja el a javaslatot. A személyijövedelemadó-csökkentéssel ugyanis némileg kompenzálni lehetne a béremelési hiányokat is.

Idősek világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ez a nap az idős generáció iránti szeretet és megbecsülés ünnepe. Napjainkban mintegy 600 millió hatvan év feletti ember él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet. A gyorsan öregedő világban ezért az idősek önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával sokat segíthetnek a fiatalabb generációnak. Ez a nap alkalmat ad arra is, hogy felhívjuk a figyelmet az időskorúak legfontosabb problémáira.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik