Ez a Wizz Air esetében a leglátványosabb, hiszen a magyar alapítású társaság a korábbi ütemezés szerint veszi át az új gépeket az Airbustól, és több országban is új bázisokat nyit. Ha minden a terveik szerint alakul, akkor ezek közül a londoni Gatwick lesz a legjelentősebb, ahol az első bázisrepülőgépet egyetlen év alatt 19 további követheti. Igaz, ennek az a feltétele, hogy az Európai Bizottság ismét életbe léptesse a leszállási jogok használatára vonatkozó, a járvány idejére felfüggesztett szabályokat – ha ugyanis a riválisok továbbra is megtarthatják ezeket használat nélkül, akkor nem lesz elég a Wizz Air számára.
A Ryanair kevésbé határozott, de azért meglebegtette, hogy ha ismét repülhet a Boeing többszörösen katasztrófa sújtotta 737 Max típusa, akkor a korábbiakon felül további példányokat is rendelne belőle.
Mindez átrendezheti a nagy európai légitársaságok erőviszonyait, ahogyan az a Bloomberg céges bejelentések és elemzői becslések által összeállított adatsorán is látszik.
A fapadosok előretörését nemcsak a jelenlegi, sokkal erősebb pénzügyi helyzetük teszi lehetővé, hanem az is, hogy az általuk nyújtott, átszállás nélküli szolgáltatásra az iparági várakozások szerint gyorsabban visszaáll a kereslet. A gyakran átszállásokkal kombinált hosszú távú utakra – amelyek a hálózati légitársaságok fő bevételi forrásai – csak 2024-ben lesz ismét akkora igény, mint a járvány előtt, legalábbis ezt várja a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség. Közben pedig a zsugorodó vagy megszűnő légitársaságok által hagyott piaci űrt betölthetik a diszkont légitársaságok.
Kiemelt kép: Máthé Zoltán /MTI
