Gazdaság

A magyar dolgozók felének nincs két hónapra elég tartaléka 

Korábban a témában:

A BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből kiderül, hogy

  • a válság előtt is dolgozók mintegy harmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett
  • minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya,
  • 8 százalékuk pedig részmunkaidőbe került.

Ugyanakkor további 11 százalékuk jelezte, hogy bár őt magát személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak.

A felmérés alapján

  • azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor
  • a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap körül van az az időintervallum, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek.
  • A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.

Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást, legalábbis ezt válaszolta minden második dolgozó (49 százalék).

Biztosítása csak kevés magyarnak volt ilyen esetre

Hitelfedezeti- vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze 17 százalékának volt: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen típusú biztosítások megléte, amelyek egy hirtelen bekövetkező jövedelemkiesés esetén komoly anyagi segítséget jelenthetnek.

A biztosító és az Ipsos 2019 októberében publikált nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszinten a válaszadók 61 százaléka, az európaiak pedig 64 százaléka érzi magát védve olyan nem várt kellemetlen életesemény bekövetkezésétől mint például anyagi veszteség, halál, baleset, betegség, családi esemény, vagy valamilyen tulajdon elrablása. A biztosító párizsi székhelye által megrendelt három kontinensre kiterjedő, 26 országot érintő és 26 ezer fő részvételével elkészített felméréséből azt is megtudhatjuk, hogy az általános optimizmus ellenére az összes válaszadó 67 százaléka tervezi, hogy a jövőben köt majd olyan típusú biztosítást, amely védelmet nyújthat a fent említett bármely esemény bekövetkezése esetén.

Májusban átlagban megduplázódott a munkanélküliség miatt a biztosítóhoz beérkező kárbejelentések száma a tavalyi év hasonló időszakához képest, a harmadik negyedévre pedig arra számítanak, hogy akár három-négyszeresére is nőhet a kárbejelentések száma.

Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.