A milánói Porta Nuova negyed hosszú évek óta Európa leggazdagabb negyede, utcáin pedig olyan óriáscégek központja áll, mint az Alfa Romeo és a Pirelli, sőt, ötven évvel ezelőtt a műanyagok is innen indultak a világhódító útjukra. Néhány évvel ezelőtt a környék egy trendnek is a bölcsőjévé vált: 2009-ben ugyanis itt indult meg a világ első függőleges erdeje, a Bosco Verticale építése, aminek példáját az elmúlt években tucatnyi nagyváros kezdte követni.
A nyomás óriási,
Az egykor vasúti sínpárokkal körbezárt negyed, az Isola (=sziget) szívében született két, összesen négyszáz lakást rejtő, megújuló energiaforrásokat hasznosító lakótorony – a 111 méter magasra nyújtózó Torre E, illetve a 76 méteres Torre D – egy egyszerű ötletet valósított meg: az építész, Stefano Boeri úgy gondolta, hogy parkokat és erdőket nem csak a belvárosokból kiszakított jókora területeken, de akár egy lakóépület homlokzatán is létre lehet hozni,
A hétszázharminc fát, ötezer bokrot, illetve tizenegyezer évelő növényt kiugró teraszokkal teli homlokzatukon viselő épületeket végül kertészek és botanikusok segítségével öt év alatt vitték sikerre, a tervezőnek pedig igaza lett, hiszen a szűrt vizet használó öntözőrendszerrel életben tartott kilencven növényfaj évente húsz tonnányi szén-dioxidot köt meg (ugyanannyit, mint másfél hektárnyi fenyőerdő), sőt, új madár- és rovarfajokat is vonz a városba, amellett, hogy a lakások levegőjének hőmérséklet-ingadozását is csökkenti, sőt, az utcai zajokat is tompítja.
Az új lakóotthonok fejlesztése ezzel egy, a kétezres években még hihetetlennek tűnő irányba fordult, valóra váltva a XX. század derekának valóságtól leginkább elrugaszkodott futuristáinak és sci-fi illusztrátorainak álmait. A függőleges erdőknek a levegő tisztítása, és a szálló por egy részének megkötése mellett is van pozitívuma, hiszen a külvilágtól nem csak falakkal, de növényzettel is elválasztott lakások fenntartása a zöldterület által temperált hőmérséklet miatt
Már Budapesten is
Az ugyanezt az elvet követő tornyokkal nemsokára Albániában, Franciaországban, Indonéziában, Egyiptomban, Kazahsztánban, Spanyolországban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Brazíliában, sőt, Budapesten már találkozhatunk is, hiszen a fővárosban már több ezernyi otthont épített Metrodom Újpesten valósította meg az első hazai függőleges kertet, aminek már az összes épülete megnyitotta a kapuit a lakók előtt.
A kerület főterét jelentő Szent István tér mellett megszülető Panoráma projekt részeként nem csak 632, jórészt a tizenhét emeletes tornyokba helyezett, a Dunára és a budai hegyekre is kilátást nyújtó, változatos méretű okosotthon, de irodaterek, és üzlethelyiségek is születtek, melyeket százhetven fa, illetve közel tízezer növény teszi itthon egyelőre szokatlan látvánnyá.
A természetesen automata öntözőrendszerrel életben tartott örökzöldek és lombhullatók keverésével az Ybl-díjas Hajnal Zsolt (Hajnal Építész Iroda) által tervezett épületek így minden évszakban más arcukat mutatják majd.
Kína és Hollandia függőleges kertjei
A cikk elején is említett Boeri-féle tervet adaptálni kívánó országok legtöbbje persze teljesen másként képzeli el a saját vertikális erdejét, mint Milánó, ezek azonban semmivel sem maradnak el az úttörő tornyok mögött. Kitűnő példa erre a kínai Liuzhou Vertical City 2017-ben bemutatott terve, aminek nem csak a lakásoknak, de irodatereinek, illetve különböző intézményeinek épületeit is növényzet borítja majd: az olasz tervező által szignózott látványtervekhez kapcsolódó leírásban
így a komplexum akár évi tízezer tonnányi szén-dioxidot is elnyelhet majd, miközben kilencszáz tonnányi oxigént ad a környezetének.
Említésre méltó még a hollandiai Eindhoven ötlete is, ahol nem a luxusra vágyókat, hanem az alacsony bevétellel rendelkező diákokat, illetve fiatal párokat segítenék egy szociális alapon bérelhető, tizenkilenc szinten százhuszonöt lakást magában foglaló épülettel.
Az ötven négyzetméternél valmivel kisebb otthonok miniteraszain egy fa kaphatna helyet, így a ház összesen százhuszonöt fának, illetve ötezerkétszáz másik növénynek adhat helyet.
Kiemelt fotó: Kent Wang
