A kormány újabb rabszolgatörvényt készít elő, a szakszervezetek tiltakoznak

Összefogott a teljes hazai szakszervezeti mozgalom: az öt konföderáció közös levélben tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, és minden parlamenti képviselőt egyenként felkérnek, ne szavazza meg a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló törvénytervezetet. Legalábbis ne a jelenlegi formájában, hiszen abban bújtatta el a kormány a munkavállalók kizsákmányolására alkalmas kitételt, elterjedtebb nevén a rabszolgatörvény 2.0-át – hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László.

A teljes hazai érdekvédelmi mozgalmat felölelő öt szakszervezeti konföderáció – MASZSZ, ÉSZT, SZEF, Liga, Munkástanácsok – vezetői és tagjai szerint ezzel a törvénnyel egyértelműen a munkáltatóknak kedvezne a kormány. A munkavállalói oldal különösen felháborítónak és jogszerűtlennek is tartja, hogy a törvénytervezet szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén legfeljebb huszonnégy hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

A MASZSZ egyébként a képviselőknek küldött közös tiltakozó levél mellett nemzetközi összefogást is kezdeményezett. A felháborító és jogtalan, az EU-s normákkal is szembemenő  tervezetre a mintegy 60 millió tagot tömörítő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO figyelmét is felhívta a közelmúltban.

A képviselőknek írt levelükben a szakszervezetek négy pontban foglalták össze, miért kérik, hogy ne támogassák a 24 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak engedélyezésének lehetőségét:

• a törvényjavaslatról nem volt előzetes egyeztetés, a szakszervezeteket nem vonták be a javaslat előkészítésébe;
• a tervezet megfelelőségi aggályokat vet fel, egy EU-s irányelv szerint ugyanis a referencia időszak maximum 12 hónap lehet, és az is csak meghatározott feltételek (objektív, vagy műszaki, vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok) mellett, illetve a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek között kötött megállapodás alapján;
• a tervezet elfogadása jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna;
• a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu