Gazdaság

Kereshetnénk többet is, de a kormány fékezi a bérfelzárkóztatást

Úgy tűnik, a kormány fékezi a bérnövekedést, és Magyarország egyre jobban lemarad a bérversenyben. A szakszervezet kongatja a vészharangot nemcsak emiatt, hanem azért is, mert nem szorítják rá a vállalkozókat a tisztességes gazdálkodásra, és arra sem, hogy a dolgozókkal jogszerűen bánjanak.
Korábban a témában:

Nagy a szórás az idei béremeléseknél a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) felmérése szerint, van olyan cég, ahol a 18 százalék is megvolt, de olyan is, ahol csak négy. A közszolgáltató vállalkozásoknál jellemzően jóval kisebb volt a béremelés, mint a nemzetgazdasági átlag, vagy mint a legkisebb béreknél kötelező 8 százalék, ugyanakkor előfordult két számjegyű növekedés is. A jelek szerint az adott cég teljesítményén, a szakszervezetek és a munkavállalók elszántságán, illetve a tulajdonos hozzáállásán is múlott a mérték. Hasonló a tapasztalat a közintézményeknél is – a szociális területen például sok múlik a fenntartón, azon, hogyan kezelik a munkaerőhiányból és az alacsony bérekből eredő feszültségeket.

A szakszervezet szerint az idei évben két számjegyű béremelkedés lesz átlagban – 10,5 százalékot becsülnek, ahogy tavaly is. 2018. decemberében ezért is mondott nemet a MASzSz a kétéves bérmegállapodásra, amely szerint idén és jövőre is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és bérminimum.

10,5 százalékos átlagos béremelkedés mellett nagyon alultervezett a 8 százalékos minimálbér- és bérminimum emelés, rosszul járnak vele az emberek

– mondta a 24.hu-nak a szakszervezet elnöke, Kordás László.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Tovább nyílik a bérolló

A 10,5 százalékos átlag ráadásul úgy jön ki, hogy a nagyobb, 500 ezer forint feletti keresetek – mintha ez egyfajta vízválasztó volna – 13-14 százalékkal emelkedtek, miközben az ennél kisebb kereseteknél legfeljebb 8 százalékos emelés volt. Vagyis tovább nyílt a bérolló az alacsony keresetűek kárára.

Ez azért lehet, mert van egy réteg, amely előnyt tud kovácsolni a munkaerőpiaci helyzetből, akár egyénileg is képes magasabb bérigényt érvényesíteni, ám a többség nem az. A kormány pedig az alultervezett minimálbér- és bérminimum-emeléssel be is segít a vállalkozóknak abban, hogy alacsonyan tartsák a béreket.

Ma már az átlagbért és a minimálbért nézve is utolsók vagyunk a visegrádi országok között.

Lengyelországban kis híján 200 ezer forint lesz jövőre a minimálbér, a Szlovákoknál körülbelül 191 ezer forint, míg Magyarországon 161 ezer forint a kétéves bérmegállapodás szerint.

Ciki lett minimálbért adni

Kordás László azt tapasztalja, egyre több olyan munkáltató akad, aki korábban csak minimálbért vagy garantált bérminimumot fizetett, mostanában viszont megtoldja 10-20 ezer forinttal ezt. Mintha a munkavállalókért folytatott versenyben ciki lenne minimálbért fizetni – egész ágazatok követik az új trendet.

A szakszervezet szerint jó vállalati stratégia a kötelező minimumnál kicsivel többet fizetni. De innen nézve sem mindegy, hogy a kormány mekkora minimálbéremelést lát jónak. Ha ragaszkodik a 8 százalékhoz, akkor azt fogja megfejelni a munkáltató, ha azonban hajlandó elmenni 11-12-százalékig is, mint a lengyel kormány, akkor arra fog még rátenni.

Ezért is mondja Kordás László, hogy újra kellene gondolni a kétéves bérmegállapodást. Ha benne van a magyar gazdaságban a 10,5 százalék, akkor az alacsony jövedelműeknél lehetne ennél kicsit nagyobb az emelés – ami aztán még följebb tolná az átlagot. Ha ez történne, valóban elindulhatna a bérfelzárkóztatás. Ezért is kezdeményezték a kormánynál, tárgyalják újra a jövő évi 8-8 százalékos emelést, de választ még nem kaptak.

Lemaradunk a bérversenyben

Kordás azt is érti, hogy a munkáltatóknak kényelmes ez a mostani megállapodás – gondolhatják úgy, hogy minél alacsonyabb a bér, a béremelés, nekik annál jobb. Azonban ennek az lesz a következménye, hogy az értékes, jól képzett munkaerő elhagyja az országot. Igaz, ők jellemzően nem minimálbérért vagy bérminimumért dolgoznak, de nem mindegy, hogy alulról érvényesül-e a bérnyomás, ami az ő átlag körüli bérüket is emeli. Most úgy tűnik, a bérversenyben Magyarország lemaradt.

Fotó: iStockphoto

Mit tud tenni a szakszervezet, ha a kormány nem tágít a 8 százaléktól? Erre Kordás László azt mondta:

Közeledik a rabszolgatörvény elleni tüntetés egyéves évfordulója, december 8-a. Nem riadunk vissza attól, hogy újabb tüntetéshullámot szervezzünk.

Sok helyen túllépik a túlóra megengedett maximumát

A felmérések szerint a munkáltatók jó része alkalmazza a rabszolgatörvény adta lehetőséget. Kordás Lászlótól megtudtuk, sok helyen túllépik a túlóra maximumát, de nem abban az értelemben, ahogyan azt a törvény megfogalmazta, hanem bújtatott módon. Munkaügyi ellenőrzéstől pedig nemigen kell tartaniuk. Kevés az ellenőr, és e mögött szándékos leépítést sejt, pont azért, hogy szabad kezet kaphassanak a munkáltatók. Persze, ha eleve kevesebb az ellenőrzés, akkor a felderített esetek száma is kevesebb, amivel aztán lehet bizonygatni, hogy fehéredett a gazdaság.

Megemlítette azt is, hogy a cafeteria adózási szigorítása miatt számos helyen kivezették a juttatásokat, ezzel párhuzamosan pedig újra előtérbe kerültek az átutalt hivatalos fizetések mellé juttatott borítékos, adózatlan kifizetések. Sok helyen panaszkodnak rá a dolgozók, hogy kétféle jelenléti ív van: az egyik a hivatalos munkaidő, a másik a zsebből fizetett. Különösen „fertőzött” e tekintetben a vendéglátás, az építőipar, az őrzés-védelem és a takarítás. Rengeteg a foglalkoztatást álcázó kényszervállalkozás, és nem ritka, hogy a munkavállalók is partnerek a simliskedésben. Így az ügyeskedők, szürkén, feketén foglalkoztatók az alacsonyabb költségek révén versenyelőnybe kerülnek, és amíg célzott ellenőrzésekkel nem kényszerítik rá a munkáltatókat a jogkövetésre, addig ez így is marad.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.