A Népszava megjegyzi: ezek közül hat településen – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról, mert a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál – teszik hozzá.
A part menti települések polgármesterei nem vitatják, hogy az ingyenes csobbanás állampolgári jog, ám egy szabadstrand fenntartásának költsége évi több tízmillió forintra rúghat – írta a lap.
Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere a lapnak elmondta: a város éves szinten több tízmillió forintot költ a mintegy három kilométeres strandjára, amit részben a parkolási díjakból teremt elő. Balatonmáriafürdőn a központi fizetőstrand mellett hét szabadstrand is van, előbbiből évi 12-14 millió forint bevétele származik az önkormányzatnak, ami Galácz György polgármester tájékoztatása szerint nem fedezi a szabadstrandok fenntartását, ezért a település szintén a parkolási díjakból igyekszik plusz forrást előteremteni.
Aláírásgyűjtéssel mentenék meg a szabadstrandokat
A szabadstrandok megmentéséért a civilek petíciót indítottak. A szervezők azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma.
A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy kiárusítsák a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek.
Fotó: MTI/Varga György
