Egyre többen vannak, akik online felületen stratégiai és szerepjátékokkal, vagy E-sport (elektronikus sport) játékkal szereznek jövedelmet, ami után a többi jövedelemhez hasonlóan adót kell fizetni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) reagálva az újfajta pénzszerzési lehetőségekre nemrég tájékoztatót adott ki, amelyben a virtuális térben, online felületen tevékenységként folytatott játékokkal kapcsolatos adókötelezettséget ismertették, hozzátéve, hogy mindez nem vonatkozik a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó online játékok adókötelezettségére.
A virtuális játékoknál az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni úgy, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.
A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet.
- Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása,
- a másik a tételes költségelszámolás.
A jövedelem közterhe 15 százalék szja és 19,5 százalék eho.
Kíváncsiak voltunk, miért éppen 2018 elején érezték aktuálisnak a tájékoztatást, volt-e valamilyen konkrét ok, előzmény. A NAV megkeresésünkre annyit közölt, hogy – többek között – a honlapjára kihelyezett tájékoztatókkal segíti az adózók jogkövetését, és a szóban forgó tájékoztató is ezt a célt szolgálta. Apropó tehát valószínűleg nem volt.
Kiderülhet, ha valaki nem adózik?
Megkérdeztük, mi a helyzet, ha valaki játszik online, de nem tud róla, hogy adóznia kellene, vagy tud róla, de elsumákolja? Erre hogyan derülhet fény?
Az adóhatóság azt írta, a digitális fejlődésből eredő adózási kockázatok feltárása érdekében a NAV-on belül létrehozott Elektronikus Kereskedelmi Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a digitális gazdaság folyamatait, és monitoringozza az online kereskedelmet, valamint a virtuális térben folytatott tevékenységeket.
Ezekre a kérdésekre nem reagált az adóhivatal.
Kisebb mulasztásnál felkínálják a javítást
Az adózással kapcsolatban az sem mindegy, hogy magyar vagy külföldi vállalkozás üzemelteti-e az oldalt, ahol a magyar játékos játszik – derül ki többek között a NAV-os tájékoztatóból.
Ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 22 százalékos eho-fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli.
De mi a helyzet, ha a játékos nem tudja, hogy a játék/honlap üzemeltetője magyar vállalkozás-e vagy sem, és egyébként jogkövető akar lenni? A NAV erre konkrétan nem reagált, viszont azt írták, hogy az ellenőrzéseket az adózói magatartáshoz igazodó differenciált fellépés jellemzi.
- Ez azt jelenti, hogy a NAV kisebb mulasztásoknál szakmai támogatást nyújt az adózóknak, hogy azok a feltárt hibákat, hiányosságokat önként kijavíthassák.
- Ezzel szemben az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértők esetében az adókijátszás feltárása, az adóelkerüléssel kivont adóösszegek biztosítása a cél.
Vagyis az utóbbi adózókkal szemben már nem ennyire toleráns az eljárás.
Titok, hányan adóznak az online játék után
Végül szerettük volna megtudni, vajon az online játékosok mennyire fogékonyak arra, hogy a talán nem túlságosan szem előtt lévő tevékenységük után leróják a közterheket. Egyáltalán vannak-e már, akik adóznak ilyen típusú jövedelmük után? Van-e erről adata a NAV-nak? Lehet-e tudni, mennyi adóbevételt hoztak már a virtuális játékok? Ezekre a kérdésekre azonban hiába vártunk választ.
Kiemelt kép: Thinkstock
