A keresetek 10 százalék feletti növekedése mellett nőtt a családok költekezése 2017-ben. De mire is futja egy átlagcsaládtagnak 2017-ben, erre is lehet következtetni a statisztikai adatokból.
A háztartások egy főre jutó havi költekezésének adatait boncolgatta a blokkk.com, napi átlagot számolva. Az egy főre jutó napi körülbelül negyven deka kenyér, vagy éppen öt darab zsemle (a KSH átlagáraival operálva) önmagában nem kelt nagyobb feltűnést. Persze az már nem mindegy, mi jut a kenyérre. Párizsiból 15 deka fejenként, vagy 9 deka gépsonka, ami vékonyabban szeletelt, így juthat belőle is. A párizsi kilós ára nagyjából egy százassal több a sertéscomb átlagáránál, így ha az átlagvásárló nem nagyon eszik felvágottat (a legolcsóbból sem, legfeljebb egy-két nagyon vékony szeletet napjában), akkor egyszeletnyi húsra is futja. Halat alig eszik a család, ez is kitűnik az adatokból.
A tejtermékeknél és tojásnál lehet választani: három tojás naponta, vagy hét deka trappista (ennyi jön ki az átlagárakból), vagy 5-6 deci tej (az alacsonyabb zsírtartalmúból), vagy éppen mindegyikből – az előbbi napi adagokból porciózva – egy keveset.
Burgonyából a fél kilónál valamivel kevesebb a napi átlagos adag, de ez a 78 forint paradicsomra, paprikára már nem jelentett egy-két darabnál többet.
Édességre a napi 41 forint nem sok (bár ez nem is nagy baj az egészséges táplálkozás oldaláról). Alkoholmentes italból, ásványvízből több, gyümölcsléből kevesebbre futotta 2017 első félévében.
A napi élelmiszer-fogyasztási és a más adatokból kiolvasható jövedelemkülönbségek azért azt sejtetik, hogy kisebb, de nagyobb különbségek is rejlenek a családi költekezés átlaga mögött: van, akinek csak több kenyérre, de akad, akinek több gépsonkára futja, jegyzik meg.
