Gazdaság
Business man hand drawing a graph

GKI: a magyar növekedés a régióban szerénynek számít

24.hu
24.hu

2017. 09. 29. 10:46

Korábban a témában:

 

A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Főbb megállapításaik:

  • Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés.
  • Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.
  • A 2017-18-ban 4% közeli GDP-növekedés, 3,5% körüli fogyasztás és 20 majd 9%-os beruházási dinamika önmagában kedvező, azonban EU-transzferek nélkül, a magyar modell körülményei között fenntarthatatlan.
  • A kormányzatnak rövidesen döntenie kell Európa-politikájának felülvizsgálatáról, többek között az euróövezethez való csatlakozásról, ha nem akar végképp az EU perifériájára, leszakadó pályára kerülni.

És most nézzük a részleteket!

Világgazdaság

A világgazdasági konjunktúra idén és jövőre is folytatódik, de továbbra is elmarad a válság előttitől. 2017-ben a növekedési ütem a korábban vártnál lassúbb lesz az USA-ban, valamelyest gyorsabb Japánban és az euróövezetben, valamint Kínában. A geopolitikai feszültséggócokkal, a terrorizmussal és az amerikai elnök kiszámíthatatlan külpolitikájával kapcsolatos kockázatok negatív hatásúak, de a jelek szerint nem gyakorolnak érdemi hatást a reálfolyamatokra.

Az EU jövőjét főleg saját maga modernizálása, a Brexit időzítése és módja, a görög és az olasz pénzügyi-gazdasági helyzet befolyásolja. A német-francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet kiterjesztése felé mutat. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka csak lassan ér véget.

Gazdaságpolitika

A magyar modell fő vonásai – így mindenekelőtt az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezérlése, valamint az EU-tól való függetlenedés közepette is jogos járandóságnak tekintett támogatások megszerzéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése – évek óta változatlanok. Mindez 2017-2018-ban választási megfontolásokkal – béremelés, költségvetési lazítás – egészül ki. Mindennek forrása nagyrészt az EU-transzferek beérkezése, ára pedig a régiós szintű leszakadás.

A magyar versenyképesség nemzetközi rangsorokban való lecsúszása idén is folytatódott. Ezt illusztrálja, hogy az üzleti beruházásokon belül a GKI számításai szerint az elmúlt években jelentősen emelkedett az egyedi kormánydöntésű beruházási támogatások nagyságrendje, s a támogatások összegének az ígért beruházásokhoz és a vállalt új foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya.

Ugyanakkor a külső feltételek változása – 2017 nem a „lázadás éve”, sőt ellenkezőleg, az európai integráció elmélyítése, az euróövezet kiterjesztése kerül napirendre – a következő években komoly kihívás elé állítja az EU-támogatásokra épülő magyar modell fenntarthatóságát, s már rövidtávon döntési kényszer elé állítja a kormányzatot. A következő években megváltozó EU-hoz való igazodás az egész magyar politikai elit számára stratégiai kérdés, ami jelentheti a jogállami és piacgazdasági megoldások felé fordulást, de ennek ellenkezőjét is.

Gazdasági várakozások

A gazdasági várakozások az EU-ban és Magyarországon is nagyon kedvezőek. A 2017 júliusában évtizedes csúcsára került EU konjunktúraindex augusztusban lényegében változatlan maradt. A júliusban történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül üzleti bizalmi index pedig szeptemberben tovább emelkedett. A fogyasztói várakozások ugyan kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.

Jövedelem és fogyasztás

2017-ben a bruttó keresetek 13 százalékos, a reálkeresetek 10-11 százalékos növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza.

A tényleges vásárlóerő azonban a fehéredés és más jövedelmek lényegesen lassúbb bővülése (vagy éppen stagnálása) miatt ennél lényegesen kevésbé emelkedik. Egyelőre a vásárolt fogyasztás bővülése is elmarad a tavalyi közel 5 százaléktól, a lakosság végső fogyasztása pedig még inkább. A fogyasztás 3,5 százalékos bővülése alacsonyabb lesz a tavalyi 4,2 százaléknál.

2018-ban a bruttó keresetek dinamikája 7 százalékra lassul, s az infláció gyorsulása következtében a reálkeresetek csak 4 százalékkal bővülnek. A fogyasztás üteme azonban a „kisimítási hatás” miatt kevésbé, kb. 3 százalékra fékeződik. Ha sor kerülne a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb járulékcsökkentésre és minimálbér-emelésre, az kissé tovább emelné a lakosság fogyasztását.

Beruházás

Az állóeszköz-felhalmozás a 2008-as válságot követő négyéves visszaesés után 2013-14-ben az EU-források beérkezése hatására csaknem évi 10 százalékkal növekedett, majd a 2015. évi markáns lassulást 2016-ban az EU-források visszaesése miatt 15,5 százalékos csökkenés követte. Az idén újra induló EU beruházási ciklus hatására az első félévi 25 százalékos bővülés után az év egészében legalább 20 százalékos, jövőre 9 százalékos volumenbővülés várható. A 2016-ban 17,8 százalékos beruházási ráta idén 20,5 százalékra, jövőre 21,5 százalékra emelkedhet, ami a magyar fejlettségi szinthez képest még mindig alacsony.

Reálfolyamatok

A magyar gazdaság az első negyedévi 4,2% után a második negyedévben 3,2 százalékkal bővült. Ebben az egyes negyedévek tavalyitól eltérő számú munkanapjának is nagy szerepe volt, ezt és más szezonális hatásokat is figyelembe véve a lassulás sokkal kisebb. Az első félévi 3,7 százalékos növekedés lényegesen gyorsabb az EU 2,3 százalékos átlagánál, de a tizenegy régiós tagállam közül csak Szlovákia, Horvátország és Bulgária teljesítményénél jobb. A többiek 4%, sőt Szlovénia és főleg Románia 5% feletti dinamikára voltak képesek.

Az első félévben kiugróan gyorsan növekedett az építőipar GDP-termelése – itt a bázishatás miatt némi lassulás valószínű. (Júliusban már az első félévinél 5 százalékponttal alacsonyabb volt a bruttó növekedés üteme.) A közbeszerzési és a vállalati piac is élénkül, s nő a lakásépítés is. Idén 23, jövőre 12% körüli építőipari termelésbővülés várható.

A fontosabb ágazatok közül 4-5%-kal bővült az ipar és kereskedelem is.  Ez utóbbi ágazatokban a következő hónapokban kisebb-nagyobb gyorsulás várható. Az ipari növekedést segíti a kedvező világpiaci konjunktúra, de a járműiparban zajló technológiai átalakulás fékezi az értéklánc magyarországi tagjait. A növekedés motorjává az elektronikai ipar vált. Az ipar bruttó termelése idén és jövőre is 5,5% körüli lesz. A kiskereskedelemben idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos forgalombővülés várható.

A mezőgazdaság első félévi 10 százalékos visszaesése a második félévben még mélyebb is lehet. A földbe való befektetés (például öntözés) még mindig szűk körű, s nem enyhül a szántóföldi növénytermesztés túlsúlya sem. Az állattenyésztésben nem látszik az áfacsökkentésektől várt ösztönző hatás. Így 2018-ban is az időjárás alakulása határozza majd meg az ágazat teljesítményét.

Az áruszállítás teljesítménye 2017-ben éves átlagban 4 százalékkal, 2018-ban 2-3 százalékkal bővül, melyben jelentős szerepe lesz a vasúti szállítások növekedésének, a közúti áruszállítás helyzete ugyanis a fokozódó verseny és a szigorodó külföldi szabályozás miatt romló.

A hanghívások piacán – az online szolgáltatások terjedésével – három éve elindult lassú csökkenés idén is folytatódik. Az internetszolgáltatásnál 2017-2018-ban tovább tart a dinamikus bővülés.

Az ingatlanpiac szereplői hosszabb ideje derűlátók, de a kilátások már túl vannak a csúcson – a GKI ingatlanpiaci indexe júliusban áprilishoz képest kissé csökkent – igaz, éves alapon kissé emelkedett. Az ingatlanügyletek ágazat teljesítménye várhatóan idén és jövőre is 2-2 százalékkal bővül. A 2016. évi 10 ezer után 2017-ben 15 ezer, 2018-ban közel 20 ezer lakás átadása várható.

Az áruk és szolgáltatások 2016. évi kivitele szinte a behozatallal azonos ütemben emelkedett, idén a belföldi kereslet élénkülésével és a kisebb szolgáltatási aktívummal összefüggésben a behozatal 1,5 százalékponttal, jövőre a belföldi felhasználás dinamikájának lassulása miatt 1 százalékponttal haladja meg a kivitelét. A cserearányok idén 1, jövőre 0,5 százalékkal romlanak. Az áruforgalmi egyenleg 2018-ra nagyjából 1 milliárd euróval, 7,7 milliárd euróra, a GDP 8,8 százalékáról 6 százalékára csökken, míg a szolgáltatásoké nagyjából szinten marad, vagy kissé csökken. A magnövekedés – a mezőgazdaság és közigazgatás nélküli növekedés – idén 5,5, jövőre 4,5 százalékos lesz.

Foglalkoztatás

A foglalkoztattak száma 2017 egészében az első félévi 2 százalékhoz hasonló mértékben – az előző évi 2,5 százaléknál lassabban, de így is a nemzetgazdaság legtöbb ágazatára kiterjedően – bővül. A javuló gazdasági konjunktúra létszámbővítő hatását csökkenti a közmunka fokozatos visszaszorítása és a munkaerőhiány. 2018-ban már csak 1-1,5% körüli bővülés várható. A munkanélküliségi ráta 2017-ben éves átlagban 4% közelébe csökken, s 2018-ban is hasonló lesz. A valós munkanélküliség 7-8% körül van, de kissé már ez is alacsonyabb az EU átlagánál.

Pénzügyi szektor

Idén a bankok vállalati hitelállománya után már a lakosságé is növekedni kezdett. A hitelállomány minősége javult, ez elsősorban a felélénkült faktoringpiac eredménye. A bankok nyereségrátája látványosan magas szintre emelkedett, de főleg a korábbi tartalékolás felszabadítása következtében.

Államháztartás, államadósság

Bár a GDP-arányos államháztartási hiány 2016-ban egy hajszállal (1,6%-ról 1,8%-ra) emelkedett, s idén további, 0,5-1 százalékpontos növekedése várható, a deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3% alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán. Jó eséllyel ez lesz a helyzet 2018-ban is. Ez komoly kormányzati siker, amire szükség is van, mivel ez elengedhetetlen feltétele az EU-támogatásokhoz való biztonságos hozzáférésnek.

Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet (ágazati és egyedi adók, egykulcsos szja), a jövő szempontjából döntő oktatási és egészségügyi rendszerek vészes leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága. A jövő felélése (például drága fenntartású presztízs-beruházások formájában) folytatódik. Az egyensúly javulásában nagy szerepe volt az EU-támogatások kiadáshelyettesítő és bevételt generáló hatásának, a különféle kreatív költségvetési megoldásoknak (így például a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetések folyamatos költségvetési bevétellé alakításának, újabban pedig a növekedési adóhitelnek).

A kormányzat a választási gazdaságpolitika terhét a rezsicsökkentéshez hasonlóan nagyrészt a vállalatokkal fizetteti meg az erőltetett béremelések adóterhe révén, versenyképességük romlása árán. E módszerekkel – bár a választások előtt számos területen további költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható – az eredményszemléletű (ESA) deficit 3% alatt maradhat (2017-ben 2,5%, 2018-ban 2,8% körül alakul), a GDP-arányos államadósság pedig évi 0,5-1 százalékponttal, a 2016. évi 74,1 százalékról 73% körülire csökken.

A GDP-arányos államháztartási hiány emelkedése azonban a gazdasági növekedés gyorsulásának időszakában kedvezőtlen, mivel így a strukturális egyenleg romlik, ami veszélyezteti az államadósság tartós leépítésének folyamatát. Az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése az uniós átutalások akadozása esetén – a pénzforgalmi hiány emelkedése miatt – veszélyeztetheti az államadósság csökkentését. Ha az Eurostat döntésének megfelelően a KSH rákényszerül az Eximbank államháztartáson belüli kezelésére az minden érintett évben 1,5-2 százalékponttal emelné a GDP-arányos államadósság szintjét, de érdemben nem változtatna a folyamat trendjén.

Infláció, kamat, árfolyam

A 2014-16-ban összességében változatlan árszínvonal 2016 szeptemberében kezdett emelkedni, idén éves átlagban 2,5, jövőre 3% körüli infláció várható. A fő kockázati tényező a világpiaci energiaárak alakulása és a gyors béremelkedés – eddig számokban még alig megmutatkozó – költség- és keresletnövelő hatása. Az alapkamat várhatóan 2018 végéig a jelenlegi 0,9 százalékon marad, a forint idén erősödik, jövőre pedig változatlan szinten marad (308 forint/euró). A megtakarítások reálkamata jellemzően negatív.

Külső egyensúly

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 és 2015 között évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutatott, ami 2015-ben 8,9 milliárd euróval elérte eddigi csúcspontját. Ez 2016-ban a kiugró külkereskedelmi aktívum ellenére, az EU-források csökkenő beáramlása következtében 7,0 milliárd euróra mérséklődött.

A külkereskedelmi aktívum némi visszaesése ellenére, az EU-támogatások várható újraindulása következtében viszont a külső finanszírozási képesség 2017-ben várhatóan 7,5 milliárd euróra, 2018-ban 8,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 6,2 százaléka, illetve 6,4 százaléka. A külföldi tőke nettó beáramlása tavaly lendületet kapott (az MNB adatai szerint 1,9 milliárd euró), ez idén és jövőre aligha érhető el. A külföldiek magyarországi működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 1,5 milliárd euróval emelkedett.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

LAS VEGAS, NEVADA - OCTOBER 10:  LeBron James #23 and Lance Stephenson #6 of the Los Angeles Lakers celebrate after James made a shot against the Golden State Warriors and was fouled during their preseason game at T-Mobile Arena on October 10, 2018 in Las Vegas, Nevada. The Lakers defeated the Warriors 123-113. NOTE TO USER: User expressly acknowledges and agrees that, by downloading and or using this photograph, User is consenting to the terms and conditions of the Getty Images License Agreement.  (Photo by Ethan Miller/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.