Gazdaság

A CÖF szerint katasztrófa lenne, ha annyit keresne a magyar melós, mint a nyugati

Vona Gábor, a Jobbik elnöke 2016 novemberében bejelentette, hogy a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, amelyeket minden hónap 18. napján ismertet. Ezért a CÖF szerint senkit sem lepett meg, hogy december 18-án közölte: a Jobbik európai polgári kezdeményezést indít azért, hogy a bérkiegyenlítés megjelenjen az uniós alapelvekben, érvényre juttatva végre az “egyenlő munkáért, egyenlő bért!” elvét.

Vona szerint az “európai bérunió” erkölcsileg igazságos, jogilag megvalósítható és gazdaságilag hasznos lenne.

Hét tagállamban egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt ahhoz, hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést.

A felvetés a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF) közleménye (MTI OS) szerint megkérdőjelezhető, szakmai komolyságából és megalapozottságából kifolyólag jó okkal feltételezhető, hogy az európai bérunió kérdése egészen január 18-áig lesz fontos a Jobbik elnökének, mert akkor jön majd az újabb nagy bejelentés.

Lehetetlen!

Egy esetleges európai bérunió a munkabérek ugrásszerű növelésének kötelezettségét vonná maga után Magyarországon a köz- és magánszférában egyaránt. Erre nemcsak Magyarországon, de az EU más országaiban sem nyílik lehetőség – véli a CÖF.

Az euró kivezetésének apropóján pedig kitérnek arra, hogy több európai nemzetgazdaságban (olasz, görög) mutat rá arra, hogy a monetáris politika a nemzeti fizetőeszköz leértékelése útján részben éppen a bérterhek csökkentésével kívánja tehermentesíteni a gazdaságot.

A drasztikus béremelés (azon túlmenően, hogy rövid távon lehetne fogyasztás- és gazdaságélénkítő hatása), hosszú távon számos problémát vetne fel a CÖF szerint.

Képtelenség

Ezek közül Magyarországon is az lenne, hogy a vállalkozások nem bírnák el a kötelező bérszintet, mely túl magas lenne számukra, ha az a nyugat-európai országok átlagához lenne igazítva. Ez a kis- és középvállalkozások esetén a fizetésképtelenséggel, a nagyvállalkozások esetében elvándorlási hullámmal járhatna – valószínűsíti a békemeneteket is szervező alapítvány.

Hazánkban a kiterjedt közszféra sem bírna el olyan béremelést, amely a jövedelmeket az EU-s átlaghoz emelné – teszik hozzá. Indoklásuk szerint ugyanis az ilyen mérvű bértömeg-növekedés olyan jelentős terhet róna a költségvetésre, amelyet csak a közterhek drasztikus növelésével lehetne csökkenteni.

Amennyiben ez tartós és jelentős adó-, járulék- vagy illetékteher-növekedéssel járna, az végsősoron ismét kevesebb pénzt hagyna a munkavállalóknál és részben közömbösítené is a fogyasztás élénkítésével összefüggő előnyöket – borítékolják.

A bérminimum irreális mértékben történő felemelése kapcsán, ha nem is az EU-ban, de Európában, Svájcban tartottak már referendumot. Ott a választók, felelős döntéssel, nemet mondtak egy olyan bérminimumra, amely hosszú távon még az alpesi ország erős gazdaságát is megterhelhette volna. (Itt valószínűleg a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatos svájci népszavazásra gondoltak.)

Mégis kell a béremelés

Aztán meg arról értekeznek, hogy a régiós versenyben maradáshoz nem csupán a járulékok csökkentése szükséges, hanem a tudásalapú tevékenységek támogatása is, valamint hatékonyan presszionálni kell a hazánkban tevékenykedő cégeket is a bérszintemelésre, és ennek egyik leghatékonyabb eszköze a közszférában dolgozók béreinek tartós és jelentékeny megemelése.

Ezt a felismerést tükrözi, hogy a kormány által tervezett béremelési programok egy része a közszférában lévő munkahelyeket érinti. 2017-ben tovább emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére, akik a tavalyi 30 és az idei 5 százalék után jövőre újabb 5 százalékos emelkedésre számíthatnak.

2017 az ötödik olyan év lesz, amikor nő a pedagógusbér, így 2013-2017 között a tanárok bére átlagosan 50 százalékkal emelkedik.

Tartós növekedési pálya!

Magyarországon kialakult, megerősödött, a korábbinál jóval stabilabb gazdasági háttér. A Jobbik elnökének béruniós felvetése kapcsán a CÖF szerint érdemes emlékeztetni: a 2010-es esztendőhöz képest ma már mintegy 600 ezerrel több embernek van munkája, a reálbérek évek óta folyamatosan emelkednek.

“A tartós növekedési pályára került magyar gazdaságot a nagy hitelminősítő ügynökségek is elismerik, idén ugyanis a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike átsorolta a magyar államadósságot, és a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartják nyilván Magyarországot” – zárta sorait a CÖF-CÖKA Jogi és Gazdasági Kabinetje.

Arról nem tettek említést, hogy ha nem jönnek az uniós pénzek, mint mostanában, akkor kicsit bajban van a tartós növekedési pálya, amit pl. az építőipar teljesítménye is jól tükröz

Ajánlott videó

Olvasói sztorik