A KSH friss jelentése szerint 2016. áprilisban a magyar export euróban számított értéke 5,1 százalékkal nőtt, az importé 1,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 527 millió euróval bővült. Az év első négy hónapjában a kivitel euróértéke 2,5, a behozatalé 1,2 százalékkal emelkedett.
2016. áprilisban
- a kivitel értéke 8,0 milliárd eurót (2499 milliárd forintot), a behozatalé 7,1 milliárd eurót (2200 milliárd forintot) tett ki;
- a külkereskedelmi aktívum 959 millió euró (299 milliárd forint) volt;
- a kivitel 80, a behozatal 79 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
Az év első négy hónapjában a kivitel értéke 30,6 milliárd euró (9561 milliárd forint), a behozatalé 27,2 milliárd euró (8496 milliárd forint), a külkereskedelmi többlet 3,4 milliárd euró (1066 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest a kivitel euróértéke 2,5, a behozatalé 1,2 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi aktívum 406 millió euróval bővült.
Elemzők: a gazdasági növekedés gyorsulására utalhat a jelentős külkereskedelmi többlet
Pozitív meglepetést okozott az áprilisi 959 millió eurós külkereskedelmi többlet, a várakozásoknál magasabb eredmény akár a gazdasági növekedés gyorsulására is utalhat a következő negyedévekben az MTI által megkérdezett szakértők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte: a külkereskedelmi adatok azt támasztják alá, hogy a GDP az első negyedéves fékezés után a második negyedévben érdemben gyorsulhat. Az év hátralevő részében fennmaradhat az export növekedése, amit támogat az európai gazdaság lassú, de stabil bővülése, valamint az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban kétszámjegyű emelkedése is.
Hozzátette: a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet 8,9 milliárd euró közelébe emelkedhet idén. A külkereskedelem rekordmértékű többlete a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is támogatja, így a nettó külső adósság a következő években eltűnhet, de nem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely az április eredményeket azzal indokolta, hogy az ipari termelés áprilisi megugrását követve 5,1 százalékkal nőtt az export euróértéke, ezzel szemben 1,9 százalékkal csökkent az import euróértéke, feltehetően az alacsony energiaárak miatt.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a kedvező külkereskedelmi adatot részben az áprilisban beindult ipari teljesítménnyel indokolta, mivel a magyar export jelentős része szorosan együttmozog az ipari termeléssel, mivel a multinacionális cégek termelésük mintegy 95 százalékát exportra értékesítik. Megjegyezte: a keddi részletes, első negyedéves GDP-adatokból látható volt, hogy eddig az ipari teljesítmény húzta vissza az éves növekedést 0,9 százalékra. Ha beindul az ipari termelés, nőhet a nettó export és megint 2 százalék közelében lehet az éves növekedés – mondta.
Az elemző az ipar jelentőségét hangsúlyozva kifejtette: ha a következő hónapokban bővül az ipari termelés, a külkeresekedelmi többlet annak ellenére is növekedni tud, hogy a fogyasztás is erőteljesen bővül, ami viszont főleg az importot növeli. A fogyasztáson túl a beruházások nagy része is az importot növeli, ezért fontos, hogy az ipari termelés az export növelésével ellensúlyozni tudja azt – emelte ki az ING elemzője.
Virovácz Péter az áprilisi adatokhoz hozzáfűzte, hogy a külkereskedelmi többlet még a Bloomberg medián 532 millió eurós előrejelzését és az ING optimistább, 750 milliós becslését is meghaladta.
