Gazdaság

Argentína ma visszatért a kapitalizmusba

Argentína hitelválság (argentína)
Argentína hitelválság (argentína)
Az új elnök tizenöt évnyi huzavona után kiegyezett a pénzéhes amerikai befektetési alapokkal, most az ország megpróbál a nemzetközi pénzpiacokról gazdálkodni.

Tizenöt év távollét után sikeresen visszatért a nemzetközi tőkepiacokra Argentína. Alfonso de Prat-Gay argentin pénzügyminiszter kedden bejelentette, hogy több mint 60 milliárd dollár értékben nyújtottak be ajánlatot a befektetők a felkínált argentin államkötvényekre, és ennek mintegy 22 százalékát fogadja el a kormány. A miniszter rendkívül sikeresnek nevezte a kibocsátást, de további részleteket nem közölt.

A kormány célja az volt, hogy legalább 12,5 milliárd dollárt tudjon felvenni a nemzetközi tőkepiacokon. A Reuters piaci forrásokból úgy értesült, hogy a több mint 68 milliárd dollár értékű ajánlatból 16,5 milliárd dollárt fogadott el a kormány. Hároméves lejáratra 2,75 milliárd dollárt vesz fel a dél-amerikai állam 6,25 százalékos kamattal, ötéves lejáratra 4,5 milliárd dollárt 6,875 százalékos kamattal, tízéves lejáratra 6,5 milliárd dollárt 7,5 százalékos kamattal, 30 éves lejáratra pedig 2,75 milliárd dollárt 8 százalékos kamattal.

A kötvénykibocsátásban a Deutsche Bank, az HSBC, a JP Morgan és a Santander globális koordinátorként, a BBVA, a Citigroup és a UBS elsődleges forgalmazókként vettek részt. Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága 2001. december végén jelentett csődöt az ország 132 milliárd dolláros államadósságának nagy részére.

Minden idők legnagyobb államcsődje után Argentína hitelezőinek 93 százalékával meg tudott egyezni az adósság csökkentéséről és átütemezéséről, de egyes amerikai fedezeti alapok nem voltak hajlandók a kompromisszumra.

Az alapok az általuk már az államcsődöt közvetlenül megelőzően – tehát a közelgő csőd tudatában – felvásárolt adósság teljes értékét követelték vissza, és az Egyesült Államokban bíróság elé vitték az ügyet. Az amerikai igazságszolgáltatás úgy döntött, hogy Argentínának fizetnie kell, és mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem rendezi a fedezeti alapokkal szembeni, kamatokkal együtt nagyjából 1,5 milliárd dolláros tartozását. Argentína azonban sokáig megtagadta az alapok kifizetését és nem jutott megállapodásra velük.

Ez a vita volt az egyik akadálya annak, hogy Argentína külföldön is kibocsásson államkötvényt. A tavaly decemberben hivatalba lépett Mauricio Macri elnök engedett és idén márciusban lezárta az amerikai fedezeti alapokkal a több mint egy évtizedes vitát. Macri reformokat hirdetett, hogy visszaállítsa az országot a piacgazdaság ösvényére, szakítván ezzel elődei, a néhai Nestor Kirchner (2003-2007) és Cristina Kirchner (2007-2015) volt államfők protekcionista politikájával. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik