249 400 forint volt a bruttó átlagkereset 2016. januárban, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással a bruttó átlagkeresetek emelkedésére.
A bruttó átlagkeresetek kivételesen nem a pénzügyi, hanem az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (503 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (150 600 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 123 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9300, illetve 9200 forint.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 800 forint volt. 2016-ban a családi kedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami szintén befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 173 000 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 500 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,9 százalék volt. A munkajövedelem 5,7%-kal magasabb volt.
A fogyasztói árak 0,9 százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,4 százalékkal emelkedett.
A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,4 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek.
NGM: a magyar reformok működnek
Kimagasló mértékűnek nevezte a minisztérium a bérnövekedést, és azt emelte ki leginkább, hogy 6,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek idén januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggeli gyorstájékoztatója szerint. Ezzel több, mint 3 éve folyamatosan emelkednek a reálbérek, ennél kiugróbb januári adatot pedig 11 éve mértek hazánkban. A versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – januárban kiemelkedően magas, 70 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 januárjához képest, ami az elsődleges munkaerőpiac folyamatos gyarapodását jelenti.
A folyamatos béremeléseknek, a továbbra is alacsony inflációs környezetnek, az adócsökkentésnek, a 2016. január 1-től 5,7 százalékkal megemelt minimálbérnek és garantált bérminimumnak is köszönhetően az év eleji reálbér-növekedés az előző évek kedvező eredményeit is felülmúlja. Az évről-évre emelkedő reálbérek pedig jól mutatják, hogy a magyar reformok működnek és a magyar gazdaság további bővülését segítik elő – kommentált az NGM.
Elemzők: a keresetek növekedése támogatja a fogyasztás bővülését
Idén újra erős, 5 százalékot meghaladó nettó bérnövekedésre számítanak az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: várakozásoknál lényegesen gyorsabban nőttek a bruttó bérek januárban. Idén 4,3-4,5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,8-6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 1,1 százalékos infláció mellett 4,6-4,8 százalékos nettó reálbér növekedés várható.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, hogy a nettó reálbérek idén várható, 6 százalékot meghaladó növekedése miatt a lakossági fogyasztás erősödhet, ezáltal továbbra is kulcsszerepe lesz a gazdasági bővülésben.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a bérek emelkedése a továbbra is nyomott infláció mellett a vásárlóerő jelentős emelkedését hozza, ami a fogyasztás további erősödéséhez járul hozzá.
