Mik a legújabb brüsszeli hírek a paksi bővítésről?
A bizottság versenyjogi konzultációja február elején zárult le. Jelenleg az eredmények értékelése zajlik, utána indul a versenyjogi eljárás. Itt azt vizsgálják, hogy van-e állami támogatás a projektben. Ha van, akkor nyitnak egy újabb vizsgálati szakaszt, amelyben megnézik, hogy ez jóváhagyható-e. Azt még nem tudjuk, ez pontosan hogyan fog lezajlani. Az uniós ellenőrzési procedúra lassan és megfontoltan zajlik.
Véleményem szerint nagyon nehezen védhető a kormány álláspontja, hogy Paks II. állami támogatás nélkül működőképes lesz.
A versenyjogi mellett folyik egy kötelezettségszegési eljárás is Magyarországgal szemben, az Ön panasza alapján, amit 2014 decemberében nyújtott be.
Így van. A bizottság majdnem egy évig vizsgálta, hogy a panaszom jogos-e. Végül november végén indították el az eljárást. Ez egyértelmű ügy, hiszen a kormány nem írt ki nemzetközi tendert a 4000 milliárd forintba kerülő paksi bővítésre. Két hónapot adtak a magyar kormánynak, hogy véleményezze az eljárást. Úgy tudom, a kormány nem hozott fel új érveket. Azt mondják, nemzetközi szerződést kötöttek az oroszokkal, és ez mentesíti a projektet az európai közbeszerzési szabályok alól. Ez nem tűnik egy erős álláspontnak, hiszen éppen emiatt indult meg az eljárás.
Milyen következményei lehetnek ennek az eljárásnak?
Ha nem sikerül meggyőzni a brüsszeli szakértőket, hogy a magyar-orosz egyezmény mentesít az uniós kötelezettségek alól, több kimenetele lehet az ügynek, és egyik sem kecsegtet gyors megoldással. Arra kötelezhetik a kormányt, hogy írjon ki egy közbeszerzési pályázatot. Büntetést szabhatnak ki a versenytorzító eljárás miatt. Az sincs kizárva, hogy az EU bírósága elé kerül a kérdés. Véleményem szerint Brüsszel egy valódi, nyílt közbeszerzési eljárást szeretne látni, amelyen részt vehetnek más érdeklődők is: koreai, amerikai, francia cégek.
Ön szerint milyen érdeke fűződik a kormánynak ahhoz, hogy a széles körű tiltakozások dacára, változatlan formában, tűzön-vízen keresztül végig vigye a paksi bővítést?
Ez a legjobb kérdés a paksi bővítéssel kapcsolatban. Ha egy projekt ennyire nyilvánvalóan gazdaságtalan, drága, környezetpusztító, ráadásul kiszolgáltatja az országot Oroszországnak, felmerül a kérdés, miért ragaszkodik hozzá a kormány. Szerintem nincs egyetlen, mindent megmagyarázó válasz, de az biztos, hogy a korrupciós lehetőség az egyik fő ok. Egy gigantikus és titkos nagyberuházáson hatalmas pénzeket lehet lenyúlni a baráti vállalkozóknak, sokan milliárdossá fognak válni. De benne van a döntésben a hazai energetikai szakma, elavult, XX. századi szemlélete is, amely nem vesz tudomást a világban zajló energetikai forradalomról.
Európa nemcsak gazdasági és kulturális, hanem politikai közösség is. Olyan nincs, hogy tartjuk a markunkat az uniós pénzekért, de a közös politikában nem akarunk részt venni.
A harmadik szempont a legspekulatívabb, de szerintem ezzel is számolni kell. Orbán Viktor és pártja – még 2010 előtt – valójában élesen unióellenes fordulatot vett, amelyben nagyon fontos szerepet kapott az Oroszország melletti látványos kiállása, és ez azóta is tart. Szerintem ez a fordulat tudatos politikai lépés volt a részéről, amelynek okait csak Orbán és Putyin tudhatja, mi nem.
(Jávor Benedekkel, a Párbeszéd Magyarországért társelnökével, európai parlamenti képviselővel a budapesti Európa Pontban beszélgettünk pénteken, ahol a magyar Policy Solutions és a Zöldek Európai Parlamenti Képviselőcsoportja tartott egy konferenciát „Oroszország az európai energiapiacon – A Paksi Atomerőmű bővítése és más orosz beruházások a régióban ” címmel. A Policy Solutions tanulmányának összefoglalóját az orosz gazdasági térnyerésről itt olvashatja el.)
