Ugye mindenki emlékszik, először a Moody’snál kerültünk bóvli besorolás alá, még 2011 őszén, amikor a kormány az IMF-fel nem tudott megegyezni. Aztán 2012 elején a másik két minősítő is rátette a pecsétjét a magyar gazdaságra. Azóta is bóvlinak, vagyis befektetésre nem ajánlott országnak számítunk.
De mi a csudáért nem raknak feljebb minket, ha az ország adatai fehér papírra vetve egész vonzóak? Az elmúlt években Magyarország makrogazdasági mutatói jelentősen javultak, mégsem került még befektetésre ajánlott osztályba. Ezt kérdeztük meg Dr. Várhegyi Évától, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadójától.
A szakember válaszában emlékeztet arra, hogy a makrogazdasági adatok valóban pozitív képet festenek (alacsony az államháztartási hiány, alacsony inflációs ráta, csökkenő államadósság, növekedő GDP), de a fő tényező, amely visszafogta eddig a felminősítést, az a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája. Várhegyi Éva szerint a befektetőknek, döntéshozóknak hosszú távon kiszámítható környezetre van szükségük – ezt nem kapták meg az elmúlt időszakban a különadók, egyszeri tételek miatti “unortodox” rendszertől. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy ez a struktúra mennyire fiskális kényszer, magyarul mennyire szoktatta hozzá magát a költségvetés a különadókra, mennyire kényszerül rájuk, és mi lenne, ha ezeket egyik napról a másikra kivennénk a rendszerből? Véleménye szerint ez esetben összeomlana a költségvetés.
A tavasz azonban most ismét a hitelminősítőkről szólhat, ha legalább két ügynökség felminősíti az országot.
2016-ban várhatóan az év során két hitelminősítőnél is befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet Magyarország (elemzői konszenzus). Elvárások az országgal szemben: a GDP-arányos államadósság további csökkentése, nagyobb gazdaságpolitikai stabilitás és javuló üzleti környezet, a külső eladósodottság csökkentése.
