Gazdaság
rezsicsökkentés (Array)

Elbukta a brüsszeli rezsiharcot a kormány

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 08. 19. 06:40

A magyar szabályozás nyolc pontja nem felel meg az uniós előírásoknak. Hatban meg lehet egyezni az EU-val, kettőben esély sincs erre.

Korábban a témában:

Magyarország elvileg ezekkel is fordulhatna az Európai Bírósághoz, de a kormány ezt mindenképpen elkerülné, mivel jó eséllyel ott is kedvezőtlen ítélet születne –értesült a Figyelő. A két feladott pont minden bizonnyal a rendszerhasználati díjjal kapcsolatos. Ez az a díjtétel – amit a gáz és az áram ára mellett – a szolgáltatóknak jó ideje külön fel kell tüntetniük a számlákon. Ebbe sűrítik a termék házhozszállításának teljes árát, így azokat a tőke és működési költségeket, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben meghatároz.

A rezsicsökkentésnél azonban pont ezeknek, az úgynevezett elismert költségeknek a körét, mértékét szűkítették. A két leginkább kritikus elem, amit a szolgáltatók nehezményeznek, hogy nem építhetik be áraikba az évi több milliárd forintos közműadót, és a hatóság a korábbinál kisebb tőkemegtérülést biztosít számukra. A gázvezetékeket üzemeltető cégeknél például az elismert tőkeköltség, ami a rezsicsökkentés előtt a befektetett eszközállomány értékének 6-7 százaléka volt, nullára csökkent.

A Figyelő szerint ez azért problémás, mert a lakossági szolgáltatók egy jelentős részét ugyan megszerezte az új állami közműholding, a gáz és a villanyvezetékek viszont továbbra is a multik tulajdonában álló hálózati cégeknél maradtak. Így az eredeti mestertervben pont a rendszerhasználati díj lefaragása volt a rezsicsökkentésnek az az eleme, amit a jövőben is a veszteséges egyetemes szolgáltatóiktól nagy nehezen megszabaduló nemzetközi cégcsoportok álltak volna.

Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem könnyű megbecsülni. A Figyelő számításai szerint éves szinten 40-45 milliárd forint lehet az az összeg, amit a jövőben a hálózati cégek helyett az egyetemes szolgáltatóknak – így jórészt az államnak – kell állnia a rezsicsökkentésből. Ez egyébként nagyjából összecseng azzal, hogy a hetilap úgy tudja, felső kormányzati körökben is 100-130 milliárdos többletkiadással számolnak. A 2018-as választásokig nagyjából ennyit vihet el a brüsszeli rezsibukta.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.