A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe a 2015 márciusában mért 164,8 pontos értékről minimális mértékű emelkedést követően 2015 júniusában 167,4 ponton áll.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) növekedett 2015 második negyedévében, miután értéke 4 százalékpontos emelkedést követően most 183,5 pont. A növekedés oka, hogy júniusban az ország gazdasági helyzetét illető várakozások rövidtávon, azaz 12 hónapra vonatkozóan, pozitívan alakultak: a rövid távú gazdasági javulásban reménykedők aránya 2 százalékkal nőtt, így jelenleg 21 százalék. A családi reáljövedelem értékének megítélése javult, és csökkent a jövedelmük értékének csökkenésére számítók aránya is.
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke 1 pontos emelkedéssel jelenleg 149,5 ponton áll.
„A fogyasztás bővüléséről szóló híradások megtették hatásukat, hiszen a lakosság is úgy érzi, hogy a jövőbeni perspektívák kedvezőek” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2015 márciusához képest némiképp változtak: 28 százalékról 22 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a munkanélküliség csökkenésére számítanak, ugyanakkor 43 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy a helyzet nem fog változni.
A többség 5 százalékos drágulásra számít
Az inflációs várakozások nem változtak számottevően az előző negyedévben felvett adatokhoz képest: a lakosság túlnyomó része (60 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 5 százalékos drágulást valószínűsítenek a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások 2015 júniusában továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel fele (46 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, vagyis a reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
Hitelt? Nem!
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott a 2015 első negyedéves eredményekhez képest: jelenleg tízből négyen (25 százalék) gondolják úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 63 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek egyik oka az lehet, hogy hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások változatlansága márciushoz képest: minden harmadik megkérdezett a kamatok növekedését tartja a legvalószínűbbnek a következő 12 hónapban. Az előző negyedévhez képest enyhén emelkedett a hitelkamatok stagnálását prognosztizálók aránya.
A vélemények a megtakarításokról lényegesen nem változtak az előző negyedévhez képest. Az előző negyedévhez képest azonban nőtt a bizonytalan válaszadók aránya: a megkérdezettek 34 százaléka szerint érdemes is, meg nem is nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
2015 márciusához képest szinte változatlan maradt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya (53 százalék). A márciusban mért 35 százalékhoz képest júniusban már a lakosság 49 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és nőtt azon megkérdezettek aránya is, akik inflációs várakozások vagy üzleti okok miatt vásárolnának ingatlant. A lakása eladására a mindössze a megkérdezettek 18 százaléka tartja elérkezettnek az időt.
