A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából.
Nem igaz, hogy negítv hatása lenne
A sajtóban megjelent – a minisztérium számára ismeretlen – tanulmány megállapításai és kockázati elemei hiteltelenek. A média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt – állítja a minisztérium. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel-kiesést okozna. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem számolt, és nem is számol forgalomkieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.
Ma már nem érvényes
A sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája, talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni.
Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt.
Bizonyítják
A nemzetközi példák is bizonyítják – az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást -, hogy ezen intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érintik hátrányosan.
Ezzel szemben a kivételek meghatározásának következtében a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van.
