Gazdaság

Putyin: mindenről a Nyugat tehet

Putyin (putyin)
Putyin (putyin)

Putyin nem nevezte válságnak a rubel esését, amely mögött szerinte külföldi támadás áll. Azt mondta, legalább két év kell a gazdaságnak, hogy kilábaljon a nehéz helyzetből. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, és falakat épít.

Az orosz elnök délelőtt tíztől válaszolt a kérdésekre, a sajtótájékoztató most is tart. Azzal kezdte, hogy szerinte elsősorban külső tényezők idézték elő azt a helyzetet, amelybe jelenleg került az orosz gazdaság.

Úgy vélte: a legkedvezőtlenebb helyzetben két évre lesz szükség ahhoz, hogy kilábaljanak belőle. Egy ponton kijelentette, nem nevezné válságnak a történteket, de úgy véli, hogy ha a helyzet kedvezőtlenebb irányba fejlődne, módosításra kerülhetnek a tervek: kétségkívül a kiadások valamilyen szintű visszavágására lesz szükség. Ugyanakkor úgy látja, egy pozitív fordulat és a jelenlegi helyzetből való kilépés is elkerülhetetlen.

Putyin szerint az olajárak meredek esése és az Ukrajna miatti nyugati szankciók miatt elkerülhetetlenné válik a gazdasági átalakítás, “korlátozásokra lesz szükség”, és diverzifikálni kell a gazdaságot. Az orosz elnök szerint az “orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. A rossz gazdasági helyzet ellenére az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP), és az éves növekedés várhatóan 0,6 százalékos lesz – mondta Putyin.

Ők a birodalom, mindenki más vazallus

Az orosz elnök azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is “felépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepli, folytatódik szerinte az elválasztó vonalak kiépítése, ami jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémáját képezi – tette hozzá.

“A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy véget kell vetni a “falak” építésének, és közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.

Az ukrajnai helyzetről azt mondta, hogy azt a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország kész közvetíteni az ukrán válság mielőbbi, politikai úton való rendezésében.

Akárhogy is nézzük, puccs volt

Putyin azt mondta, Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságát – tette hozzá.

Egy fiatalember megkérdezte tőle, hogy hány orosz milicistát küldött Ukrajnába? Putyin erre először is azt válaszolta, hogy „akárhogy is nézzük, Ukrajnában februárban puccs volt”. Majd azt mondta: azok az oroszok, akik Ukrajnában háborúznak, nem zsoldosok, mert “nem kapnak pénzt”. A kelet-ukrajnai harcokat büntetőakcióként jellemezte, amit az ukrán kormány kezdeményezett saját polgárai ellen.

Ezután zavaros gyanúsítgatásba kezdett, állítván, hogy Oroszország partnerei terroristákat támogatnak a Kaukázusban. „Akármit teszünk, ők ellenünk vannak” – mondta. Azt is, hogy „megpróbálják láncra verni a medvét”. Pedig szerinte Oroszország csak a szuverenitása védelmében lép fel – vagyis ezért szállja meg szomszédos országok területeit. Ezt aztán úgy magyarázta, hogy “ha Ukrajna meg akarja őrizni területi egységét, tiszteletben kell tartania a területén élőket”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik