Gazdaság

Hatalmas bukta lehet a multik kiüldözése

Súlyos tíz-, sőt százmilliárdokat tesznek hozzá a GDP-hez azok a külföldi tulajdonú cégek, akiket éppen megpróbál kiutálni a kormány.

Az utóbbi napokban újabb olyan törvényjavaslatokat tervezett illetve fogadott el a kormány, amelyek kifejezetten a multik ellen irányulnak. Dohányipari különadót vezetnek be például, tíz-hatvanszorosára emelték meg az élelmiszer-láncfelügyeleti díjat a nagyobb árbevételű kereskedelmi cégeknél, kilátásba helyezték, hogy utóbbiak közül az 50 milliárd forint árbevételűeknek be kell zárniuk, ha egymás után két évben nem nyereségesek. A bankokra is rájárt rendesen a rúd mostanában, és azokra is, akik a reklámpiacon érdekeltek.

Vannak cégek, amelyek már bejelentették, hogy távoznak (Pl. Citibank), másokról csak elterjedt, de cáfolták (pl. Vodafone), és megint mások határozottan úgy nyilatkoznak rendre, hogy nem hagyják magukat kiutálni (RTL, kereskedőláncok). De mi lenne, ha mégis vennék a külföldi cégek a sátorfájukat?

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Multiüldözés

A vs.hu összefoglalója szerint nem túl nyerő ötlet ujjat húzni a multikkal, hiszen a gazdaságot legjobban húzó 100 cég közül 75 külföldi. S az általuk kiemelt 7 multi állítja elő például a termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok által kitermelt GDP harmadát.

Számításaik szerint ma még minden 10 fotintnyi hozzáadott értékből 6-ot a multiknak köszönhet a magyar gazdaság.

Ezért sokat kockáztatunk, ha magyar vállalkozásokat próbálunk meg a helyükre ültetni. Mert ugyan a forgalom, hozzáadott érték, adóbevétel nem tűnne el nyomtalanul, ha mind kivonulnának a multik. De mint a lap megjegyzi, számos adat van arra, hogy a külföldi tulajdonú cégek többnyire hatékonyabban dolgoznak és átlagosan többet is fizetnek a dolgozóiknak, mint a magyar tulajdonú cégek. A magasabb profit és a munkabér miatt pedig adóban és járulékban is többet adnak be az államkasszába. No és ahová beteszik a lábukat, ott növelik a gazdasági aktivitást.

Ha bővebben is kíváncsi, kattintson!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik