A több mint 100 jogszabályt módosító javaslatot a kormány úgy nyújtja be, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen – írja az MTI.
- A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.
- Az alkoholok jövedéki biztosítékánál a javaslat sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedők továbbra is a piacon tudjanak maradni.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
- A javaslat értelmében 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet, illetve a költségvetés jelenlegi helyzetével indokolva módosítják az egykulcsos társasági adó bevezetésének dátumát – ez eredetileg 2015. január 1. lett volna. Ezzel a dátummal indítják viszont a központosított illetményszámfejtés rendszerét.
- A Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonában kerül a költségvetési javaslatban foglaltak szerint.
- Csökkentik a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kivethető közigazgatási bírság összegének alsó határát: ez 200 ezer forintról 100 ezer forintra módosul.
- A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, az okafogyottá vált rendelkezést hatályon kívül helyezi, és végre lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére az eddiginél többet, az eddigi 0,9 százalék helyett a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget a jelenlegi 0,2 helyett 0,4 százalékban maximálják. A javaslat szerint a jövőben az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak nem alakulhatnak át vegyes nyugdíjpénztárrá.
- Szűkítik a Pénztárak Garancia Alapja tevékenységi körét a járadék összegének a hozamgarantált tőke összegéig történő kifizetési kötelezettség megszűnésével, és működését is egyszerűsítik.
Illusztrácó: Thinkstock
- A magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő a pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ez akár a megmaradt pénztárak végét is jelentheti! A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. Az Magyar Nemzeti Bank új kötelezettsége a pénztárak tevékenységi engedélyének visszavonása ilyen esetekben. A javaslat időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.
- A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkeznek a munkaegészségügy két szakmai területének – a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy – szétválasztásáról. A munkahigiénés hatósági feladat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt maradna a továbbiakban is, a foglalkozás-egészségügy országos központi feladata az emberi erőforrások miniszteréhez kerülne.
- Átalakul a szociális támogatások rendszere is, a jövőben alapvetően ez az önkormányzatok feladata lesz. A javaslat szerint az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül. A megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok ugyanis központi költségvetési forráshoz jutnak majd. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.
- A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
A javaslat szerint az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek. - A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a javaslat elfogadása után már nem tartalmazza.
A módosítások 2015. március 1-jén lépnek hatályba. Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.
