Felcsuti Péter a Bankszövetség volt elnöke szerint Csehországban és Szlovákiában egyáltalán nem volt devizahitelezés. A bankár szerint ezekben az országokban is pont ugyanazok a bankok működtek, mint Magyarországon. Ezen el lehet gondolkodni, tehát, hogy a magyar politikai vezetés, és a jegybank miért engedte, sőt, ösztönözte a devizahitelezés elterjedését – hangzott el a Hungarian Business Leaders Forum XV. pénzügyi csúcstalálkozóján.
Wolf László, az OTP kereskedelmi banki divizió vezérigazgató-helyettese azt mondta a válság előtti devizahitelezésről, hogy 13-15 százalékos alapkamattal abban az időben nem lehetett lakossági lakástámogatást beindítani. Ezért törvényszerű volt, hogy a politika az olcsó devizahitelek felé mozdult el. Az OTP kezdetben 5 éves fix törlesztőrészlet-garanciát adott a devizahitelekre, később ez elszabadult.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Hegedűs Éva, a Gránit Bank alelnöke szerint alapvető banki, szakmai szabály, hogy soha nem szabad rövid távú eszközökkel hosszú távú kihelyezést finanszírozni. Mindezt az euróhitelezés indította be, ám innentől kezdve a külföld kezdte finanszorízni a hazai bankok devizahitelezési aktivitását. Szerinte nagy hiba volt a politika részéről a devizahitelezés engedése.
A végtörlesztés viszont etikátlan és szakmailag rossz megoldás volt – mondta Felcsuti egy kérdésre válaszolva. A 180-as forint/svájcifrank-árfolyam hasraütésszerű volt, magát a megoldást semmi sem indokolta, ez csak a politikának jött jól.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Erdei Tamás, az OTP igazgatósági elnöke, a Bankszövetség volt elnöke szerint a devizahitelezés kivezetését csak a mostani forint-svájcifrank-árfolyamon lehetett lezárni. Ez egy háromszereplős történet volt eredetileg, amiben az állam, a bankok és a lakosság egyaránt benne volt. Így méltánytalan lett volna, ha csak a bankrendszert büntetik a forintosítás költségeivel. Annál is inkább, mert a kérdés rendezése 2000 milliárd forint kárt okoz a bankoknak, amelyek így egyáltalán nem nyernek összességében a devizahitelezésen.
A szakember felhívta a figyelmet: a forintosítás után a forinthitelek sem lesznek kockázatmentesek, hiszen itt a kamatkockázat lehet kedvezőtlen. „Ha a mostani kamatszint mondjuk felmenne 7 százalékra, akkor a lakás törlesztőrészlete is fel fog menni 7 százalék körülire” – mondta. Úgy véli, hogy a lakosság körében tovább él az a mítosz, hogy a forinthiteleknél nincs kockázat, és azt látja, a mostani politika, illetve a bankok sem tesznek meg mindent azért, hogy ezt a mítoszt eloszlassák.
