Horror a reklámadónál: nyilatkozat híján mindenki fizethet!

Bürokráciacsökkentést prédikál, de közben egyre újabb és újabb felesleges adminisztrációs kötelezettségeket ír elő a kormány a vállalkozásoknak. Most éppen a reklámok megrendelőinek. Aki pedig mulaszt, az akár duplán is adózhat.

Korábban a témában:

A kormány először 2011-ben hirdette meg a bürokráciacsökkentést. Akkor azt mondták, a GDP 10,5 százalékára rúg. Most Kósa Lajos újra bürokráciacsökkentést kiáltott. Hogy az előző program mennyire lehetett sikeres, azt jól jelzi, hogy bő 3 év alatt nemhogy csökkent volna az a fránya bürokrácia, hanem a Kósa által említett becslés szerint már a GDP 10,6 százalékát teszi ki. 

Ezt is most találták ki

Hogy a kormány szándéka mennyire komoly, azt jól jelzik a legutóbbi intézkedések is. Minden vállalkozónak, aki számlázóprogramot használ, ezt sürgősen be kell jelentenie a NAV-hoz.

Az egyik legújabb adminisztrációs kötelezettség pedig a reklámadóhoz kapcsolódik. A vállalkozók nyilatkozatokat lesznek kénytelenek gyűjteni, ha nem akarnak adózni. Aki ezt elmulasztja, az kétféle adót is fizethet.

Csak a nyilatkozat a lényeg

Lényege az, hogy a reklám közzétevőjének egy nyilatkozatot kell adnia (a számlán, vagy külön, vagy a szerződés részeként) a reklám megrendelője felé. Kivéve ha a megrendelő magánszemély. Méghozzá arról, hogy alanya-e a reklámadónak. A nyilatkozat akkor is kóser, ha a közzétevő alanya az adónak, és akkor is, ha nem (vagyis ha évi 500 millió forint alatt van a reklámbevétele).

Erre akár legyinthetnénk is – egy papírral több, vagy kevesebb, ugyan ki fogja ezt ellenőrizni? Csakhogy nyilatkozat hiányában maga a megrendelő válhat a reklámadó alanyává. Azaz neki kell megfizetnie az adót. Ráadásul nála már évi 500 millió forintnál jóval lejjebb húzták meg az adózási határt. Ez így ugye már nagyon nem mindegy!

Reklámadó

A Google és a Facebook miatt változtathattak

Eredetileg havi 25 ezer forintos reklámköltés felett kellett volna adózniuk a reklámra költő vállalkozásoknak, nyilatkozat hiányában. Júliusban azonban felemelték az összeghatárt, feltehetőleg a Facebook és a Google miatt, akik valószínűleg nem fognak a nyilatkozatküldözgetéssel foglalkozni. Meg a kis- és középvállalkozások miatt, hogy ők ne essenek a reklámadó hatálya alá.

Így már csak a reklámra havi 2,5 millió forintnál többet költő vállalkozásokra írtak elő reklámadó-fizetési kötelezettséget, ha nem gyűjtik be a nyilatkozatot. Az adó mértéke pedig a 2,5 millió forint feletti reklámköltés 20 százaléka (4. és 5§. (2).

Nyilatkozatmizéria

Megkérdeztük Ruszin Zsolt adószakértőt, ő mit szól a nyilatkozósdihoz. Azt mondta, nem látja értelmét. Erre semmi szükség nem lett volna ahhoz, hogy az RTL-t megadóztassák – tette hozzá.

Ő egyébként kérdéseket is feltett a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM). Azt szerette volna tudni, elég-e, ha egy reklámokat közzétevő cég a honlapján írja ki, hogy ő alanya, vagy nem alanya a reklámadónak. Illetve hogy mi a helyzet, ha ezt 4 év múlva teszi meg? Ugyanis időkorlátot nem írtak elő. Akkor visszamenőleg visszajár a megrendelőinek a már befizetett reklámadó? Ruszin mg várja az NGM válaszát.

Nem minden nyilatkozat jó!

Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak az sem mindegy, kitől gyűjtik be a papírt. Például ha egy cég óriásplakáton hirdeti magát, az általában egy szervezővel kerül kapcsolatba, tőle rendeli meg a reklámot. Az, hogy ki a tényleges közzétevő, nem is feltétlenül derül ki.

(A szervezőnek ez ugye nem érdeke, mert akkor kitudódik, mennyit kaszál az üzleten. És esetleg ki is iktathatja a megrendelő, hogy közvetlenül a közzétevőtől rendeljen, olcsóbban.)

Nos, ha a megrendelő a szervezőtől kap nyilatkozatot, akkor az olyan, mintha nem is kapott volna semmit. Vagyis hiába ül nyugodtan a babérjain, egy ellenőrzésnél kiderülhet, hogy a nyilatkozat nem a közzétevőtől van. Emiatt pedig a megrendelő maga lesz az, akinek reklámadót kell fizetnie utólag.

Nemcsak havi 2,5 millió forint reklámköltés felett érdekes

Ruszin Zsolt adószakértő még egy fontos momentumra kitért, amikor beszélgettünk vele a papírgyűjtésről. Elmondta, hogy az a vállalkozás sem aludhat nyugodtan nyilatkozat hiányában, aki 2,5 millió forintnál kevesebbet költ havonta reklámra.

A társaságiadó-törvényen ugyanis változtatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 3. sz. mellékletbe (A/16. pont) bekerült, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek (ráfordításnak) a reklám, hogyha a megrendelőnek nincs meg a közzétevőtől a nyilatkozata.

Ez pedig azt jelenti, hogy a reklámköltség teljes összege után társasági adót kell fizetni. Tehát nem csak a havi 2,5 millió forint feletti összegre, hanem az ennél kevesebbre is.

A társasági adó mértéke 19 százalék, de ha a pozitív adóalap kevesebb mint 500 millió forint, akkor csak 10 százalék. Mindenkinek gyűjtenie kell a nyilatkozatot, aki nem szeretne a reklámköltése után ennyit fizetni. Na és itt jön újra elő az a kérdés, hogy vajon a Google vagy a Facebook ad-e majd bármilyen nyilatkozatot…

Aki pedig havi 2,5 millió forintos reklámköltés felett van, annak duplán érdeke a nyilatkozatbegyűjtés. Hiszen rá a társaságiadó- és a reklámadó-fizetési kötelezettség is vonatkozik ennek hiányában.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.