Eredetileg a médiáért és a sajtószabadságért is felelős Neelie Kroes bizottsági alelnöknél emeltek panaszt a júniusban elfogadott, majd július elején módosított magyar reklámadó ellen.
A dosszié azonban időközben átkerült az adóügyi és a versenypolitikai főigazgatóságra, ahol egymástól függetlenül vizsgálódnak – írta a Bruxinfo.hu.
Az adóügyi kérdés
A portál értesülései szerint az adóügyi főigazgatóság augusztus 21-én az előzetes (tehát még nem hivatalos) eljárás keretében levelet küldött a magyar hatóságoknak. Ebben különböző információkat kértek annak megállapítása érdekében, hogy a magyar törvény nem alkalmaz-e közvetett módon hátrányos megkülönböztetést külföldi tulajdonban lévő és egy másik tagállamban bejegyzett médiavállalkozással szemben.
A kormánynak augusztus 21-től számítva 70 nap áll a rendelkezésére a levél megválaszolására (ez tehát valamikor november elején jár le), és a Bizottság a válasz áttanulmányozása után, annak fényében dönt majd a további lehetséges lépésekről, így arról, hogy amennyiben nem elégítették ki a magyar válaszok, kötelezettségszegési eljárást indítson-e az ügyben – értesült a BruxInfo.
A versenypolitikai kérdés
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága még augusztus elején részletes tájékoztatást kért Magyarországtól a reklámadóról. Ennek oka, hogy kétségeik vannak, a törvény összhangban áll-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
Ha ugyanis az ugyanabba a médiaszolgáltatási kategóriába tartozó cégek közül az egyik (jelen esetben az RTL Magyarország) nem indokolhatóan magasabb, vagy jóval magasabb adózási ráta alá esik, mint a versenytársai, akkor a feltételezés szerint utóbbiak tiltott állami támogatásban részesülhetnek.
Hogy ez ne álljon fenn, meg kellene szüntetni az adóalanyok közti differenciált bánásmódot, akár úgy, hogy a kimagasló adót fizető cég terheit csökkentik, akár úgy, hogy a többiekét igazítják hozzá.
Minimum indokolni kell tudni
A tagállamoknak forrásaik szerint indokolniuk kell minden olyan adót, ami eltérő adóráták alapján tesz különbséget a nagyobb és a kisebb vállalatok között, vagy amennyiben az adóráta meredek emelkedése eltérő bánásmódot idéz elő egyazon szektoron belül.
Ha a Bizottság vizsgálata tiltott állami támogatás meglétét állapítaná meg, az érintett tagállamnak módosítania kell a törvényt, a tiltott állami támogatásból hasznot húzó cégeknek (amelyek tehát nem azt az adót fizették meg, mint amit a jogszerűtlennek minősített rendelkezések nélkül fizettek volna), elvileg fizetniük kellene az elmaradt adót – jegyzik meg a portál által megkérdezett, nevük mellőzését kérő szakértők.
Úgy tudják egyébként, hogy a versenyjogi főigazgatóság augusztus 8-án kelt levelére már megküldték a magyar hatóságok a választ.
Az RTL fizette a nagy részét
Mint ismert, a médiavállalkozások reklámbevételeire kivetett reklámadó 0 százalék és 40 százalék között meredeken emelkedő (progresszív) adórátákat rögzített. Az Európai Bizottság a portál szerint úgy tudja, hogy az RTL Magyarország, a német RTL Csoport leányvállalata a reklámadó több mint 50 százalékát kell, hogy fizesse majd. És az egyetlen olyan cég lesz, amely a legmagasabb, 40 százalékos sávba kerül. Pedig a magyar reklámpiacon csak 13,5 százalékos részesedéssel bír.
Ez bőven igaz is az első befizetés alapján. Hiszen az RTL Csoport saját bevallása szerint összesen 1,054 milliárd forint reklámadót utalt az államkasszába az első, augusztus 20-i határidőig. Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint összesen 1,3 milliárd forint adóbevétel érkezett be.
