Gazdaság

Hónapok óta nem kap fizetést 60 ember Szakolyban

SZakolyi erőmű (szakoly)
SZakolyi erőmű (szakoly)

Olvasónk panaszolta el, hogy május óta nem kapnak bért a szakolyi biomassza-erőmű dolgozói. Úgy tűnik, hamarosan rendeződhet a helyzetük.

Jelenleg nem termel áramot a szakolyi biomassza-erőmű, de a dolgozók bejárnak és igyekeznek fenntartani a berendezések működőképességét – állította egy levélíró. És egy pár hónapja mindezt úgy teszik, hogy fizetést sem kaptak.

Utánajártunk. Jó hírünk van: az üzem napokon belül újraindul, az elmaradt béreket pedig rendezik.

Leszámolni nem mernek

Levélírónk szerint „a dolgozók az erőmű állagmegóvását végzik, így bármikor üzemkész állapotban van”. Mindenkit állományban tartottak, de senki nem kap fizetést április óta. Ők ennek ellenére bejárnak dolgozni, ugyanis munkáltatójuk hetente beígéri elmaradt bérük rendezését.

Leszámolni nem mernek, mert a környéken szinte semmilyen munkalehetőség nincs, illetve féltik az elmaradt bérüket. Egyszer már volt ilyen: az előző vezetéstől 2011-ben a dolgozók több mint fél évig nem kaptak fizetést. Aztán az új befektető, Imre Gyula újraindította az erőművet – írta neve elhallgatását kérő olvasónk.

Az első hazai zöldmezős biomassza-erőmű

Éppen öt éve, hogy Gráf József, akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter átadta Magyarország első, zöldmezős fejlesztésű, önálló biomassza villamos energia erőművét a nyírségi Szakolyban. A nettó 14 milliárd forintos ráfordításból épült bioerőmű a helyileg előállított biomasszából nagy értékű végtermék, megújuló villamos energia, úgynevezett zöld áram előállítására képes. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. projekttársaságban több hazai társaság mellett Japán egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Tohoku Epco is tulajdonos volt. Aztán csődbe került a cég, új befektető került az élére Imre Gyula személyében, aki újraindította az üzemet. Az 58 embert foglalkoztató erőműben azonban jelenleg nem termelnek áramot.

Vannak viták

“A márciusi fizetést megkaptuk, az áprilisit pedig két részletben. A májusi és júniusi fizetésünkkel adós a cég, és lassan esedékes a júliusi is, mert nálunk huszadika a fizetésnap” – pontosított egy másik dolgozó, aki egy közeli településről jár Szakolyba. T. A., aki kérte, teljes nevét ne írjuk le, előre tisztázta: nincsenek barátságban az igazgatóval.

A mérnök az új tulajdonost megelőző időszakról elmondta: pontosan nem tudja, mi vezetett odáig, hogy a korábbi vezetéssel három éve csődbe ment a cég. Vagy az építtetők nem egyeztek egymással, vagy a bank támasztott olyan követelményeket, amelyeket nem tudtak teljesíteni.


Fotók: MTI/Balázs Attila

Ügyeletet tartanak

Ezután lépett be az új tulajdonos, Imre Gyula, akitől 2011 decemberétől megkapták az elmaradt járandóság egy részét, 2012-től pedig a havi, rendes fizetést. Imre még abban az évben kifizette az előző garnitúra által felhalmozott, elmaradt bért is. Úgy tűnt, gazdaságosan működik a cég. Tavaly szeptemberben kezdődtek a gondok, mert akadozott a fabeszállítás.

„Szakaszosan üzemeltünk, három hétig mentünk, egy hetet álltunk, de a fizetést rendesen kaptuk. Idén fordítva volt: három hét állás, egy hétig működés. Most tulajdonképpen ügyeletet tartunk. Még nem vetette a szemünkre a főnökség, hogy nem teljes létszámban járunk be, ugyanúgy számfejtik a fizetést, mintha keményen dolgoznánk. Ebből látszik a szándék, hogy ki akarják fizetni a bérünket.”

A mérnök szerint mindenki másképp éli meg a helyzetet. Aki alkalmi munkát talál, könnyebben vészeli át a dolgokat, pótolja a kieső jövedelem egy részét, és utána ugyanúgy meg fogja kapni a munkabért, amiért effektíve nem dolgozott meg kőkeményen. Tudja, hogy az emberek fel vannak háborodva, mert másodjára megélni ugyanazt a helyzetet nagyon nehéz.

Mindenki tudta

Imre Gyula igazgató nem titkolta: egyáltalán nem örül, hogy valaki „hisztériát akar kelteni” az erőmű körül pont most, amikor napokon belül újraindul a termelés. Elmondta azt is: a dolgozók tisztában voltak a helyzettel, mert májusban tájékoztatta őket. A levélíró pontosan tudja, hogy azért nem megy az erőmű, mert nem kaptak alapanyagot olyan áron, amelyből rentábilisan lehet termelni.

„Feltettem a kérdést 2014 májusában, hogy ki akar leszámolni. Senki nem jelentkezett. Egyik dolgozó sem akart elmenni, egyiknek sem volt baja azzal, hogy itt dolgozik. Mert két évig azért fizetés, sőt, fizetésemelés is volt.”

Az erőmű állományában 58-an vannak, közülük 30 felsőfokú végzettségű – kohó-, erőmű-, turbina-, kazán-, gépész-, főmérnök, villamosmérnök –, illetve vannak gépkezelők, segédmunkások.

Imre Gyula megerősítette: jelenleg a dolgozók csak felügyeletet látnak el, aktív munkavégzés nincs. Cáfolta viszont, hogy április óta nem kaptak bért az emberek. A májusit, júniusit nem kapták meg. Szerinte hibázott, amikor májusban nem küldte a dolgozókat fizetés nélküli szabadságra, mert akkor most nem ez lenne a helyzet.

Drága fával gazdaságtalan

A munkabér – ami évi 400 millió forint – a költségeknek csak egyik része. A működés alapja a fa, az erőműnek napi 30 kamion alapanyagra van szüksége. Drága fával azonban nem gazdaságos az üzemeltetés.

Mint kiderült: tavaly a téli hónapokban, a szociális tűzifaprogramban előre meghatározták a tűzifa árát. Az áremelés hatással volt az erőmű beszerzéseire is. Most viszont sikerült megszervezni, hogy újra olcsó aprítékot tudjanak vásárolni, és napokon belül újra elindulhatnak.

Imre Gyula hozzátette: szeretnék mielőbb kifizetni a dolgozói béreket, elmaradásokat. Az önkormányzattal szemben nincs elmaradásuk, a tavalyi, tavalyelőtti fizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Fejlesztéseket terveznek, újabb kétszáz ember kaphat munkát, ebben az önkormányzat is partner, reméli, a hisztériakeltés nem szegi a befektető kedvét.

Szakolynak is érdeke

Volt már máskor is ilyen helyzet az erőműben, Szűcs Gabriella polgármester szerint meg fogják oldani a problémát. A háromezer lelkes Szakolynak több szempontból is érdeke, hogy az erőmű működjön. Egyrészt fontos, hogy az embereknek legyen munkájuk. Másrészt, ha nem működik az erőmű, az önkormányzat sem számíthat iparűzési adóra. 

A polgármester azt is elmondta: az erőműben jóval magasabbak a bérek, mint a térségben, az átlag másfél-kétszerese. A dolgozók 70-75 százaléka helybéli, de Debrecenből, Tiszavasváriból, a környező városokból járnak ide dolgozni, vállalva az utazás kényelmetlenségeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik