Krumpli (kína, gyerek, éhezés, )
Gazdaság

Luxustermékké válhat a krumpli

Hamarosan véget érhet az agrártermékek árának csökkenése, az alapvető élelmiszernek számító burgonyát már kis híján banán áron kínálják a piacokon, és folyamatosan csökken a vetésterülete – írja a Népszava.

Krumplilevest, rakott krumplit lassan már csak a tehetősebbek főzhetnek maguknak, olyan drága lett a népélelmezési cikknek számító zöldség. Sok helyen már most is kétszáz forint felett kínálják a burgonyát, de áprilisra akár 300 forint is lehet kilója a piacokon. Szintén kiugróan emelkedett a vöröshagyma ára is – derül ki a Népszava cikkéből.

A burgonya várhatóan idén is különleges zöldségnek számít, hiszen egyre drágább lesz. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a hazai burgonya vetésterülete az elmúlt tíz évben a töredékére zsugorodott. Szentirmay András, az Országos Burgonya Terméktanács elnökségi tagja a Népszavával közölte, 2004-ben még 51 ezer hektáron termeltek Magyarországon burgonyát, s ez mára a becsült adatok szerint 18-20 ezer hektárra csökkent, de uniós földalapú támogatást alig 13 ezer hektár után igényeltek a gazdák.

Magyarország többnyire önellátó burgonyából, de az elmúlt két évben az időjárás miatt az átlagos 500-550 ezer tonnánál 100 ezer tonnával kevesebb termett. A magyar krumpli ugyan hamarosan a raktárakból is kifogy és elvileg az import lenyomhatná az árakat. Jön is a lengyel, sőt, a francia termény is, de tavaly Európában is gyenge volt a termés, ezért a behozatal sem fogja jelentősen mérsékelni a fogyasztói árakat. A burgonya várhatóan már nem drágul jelentősen a továbbiakban, igaz az áremelkedéssel párhuzamosan a kereslet is visszaesett.

Drágább az aranynál

Gonzalo Jimenez de Quesada – hallotta már ezt a nevet? Neki köszönhetjük, hogy Amerikából Európába érkezett a burgonya 1565-ben. Arany helyett hozta a krumpligumókat, és a növény, bizony, drágábbnak bizonyult az aranynál. A szarvasgombára hasonlított, amit a latin nyelvek tartuffónak hívnak, innen eredt a neve – Kartoffel (német), cartof (román) és a magyar krumpli is. 1600-ra elterjed a krumpli, és mindenfélét tulajdonítanak neki: mérgező, leprát, sterilitást, szifiliszt okoz, avagy fokozza a nemi vágyat, tönkreteszi a talajt – vicces, hogy szegény sültkrumplink miért nem volt felelős. A francia Besançon városában rendelet tiltotta termesztését. Később azért csak elterjedt a burgonya, Mária Antoinette királyné pedig a hajába tűzte a virágját – pedig hát enyhén szólva sem a legszebb a növényvilágban. De a burgonyától sokáig idegenkedtek – 1774-ben porosz Nagy Frigyes császár burgonyát küldetett a népnek az éhinség idején, de az emberek nem akarták megenni… Ment a sereg hát, és erővel jóllakatta a népet… 1845-ben viszont az írek nagyon is ettek volna krumplit, de egy fertőzés elvitte a termést, az eredmény borzalmas éhinség és egymillió halott. Ez volt a másik véglet, az írek annyira hozzászoktak a krumplihoz, hogy másból alig tudtak főzni. (forrás)

S most vissza a kezdetekhez? Megint drágább lesz a krumpli a szarvasgombánál?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.