“Magyarország az utolsó centig le fogja hívni a 2007-2013-as ciklusban rendelkezésre álló uniós forrásokat, a cél eléréséhez már az elmúlt egy hónapban is rengeteg nagy horderejű döntést hoztunk, és még nincs vége annak a folyamatnak, amely a források hatékony felhasználását célozza” – mondta az MTI-nek Lázár János, aki kormánybiztosként egy hónapja vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését. A politikus közölte: a Miniszterelnökség a NFÜ átvétele óta egyetlen percet sem tétlenkedett: az árfolyamnyereségből adódó, valamint a túlvállalásból következő újabb pályázati pénzek jelentős részéről döntött. Az elmúlt egy hónapban a leállt programok újraindítását is sikerült előkészíteni, ennek a végére hétfőn tehet pontot az Európai Bizottság és a kormány.
Az eddig kiosztott forrásokat részletezve elmondta: a Gazdasági Operatív Programon belül mintegy 117 milliárd forintról döntöttek kkv-fejlesztésre, munkahelyteremtő nagyberuházásokra, kutatás-fejlesztési projektek és kkv-k informatikai fejlesztéseire. A kockázati tőke bevonásával létrejövő projektek támogatására is született döntés: e célra 24 milliárd forintot utalt ki az NFÜ. A Regionális Operatív Programok keretében 72 milliárd forintról döntöttek. Turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg további 15 milliárdos nagyságrendben. Ebből az összegből jut közútfejlesztési projektekre, egészségügyi alapellátás fejlesztésére, városrehabilitációs és közösségi közlekedési fejlesztésekre is. Az egyházak energiahatékonysági beruházásai 10 milliárdos támogatást kapnak, és a távhőfejlesztés is újabb forrásokhoz jut. A következő két-három hétben további 65 milliárd forintot osztanak szét megújulóenergia- és energiahatékonysági projektekre.
Fotó: Neményi Márton
A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztéseknél eddig csaknem 50 milliárd jutott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre a kórházak struktúraváltásának támogatása keretében. E területen is döntések várhatóak a közeljövőben, több tízmilliárd forint összértékben. Lázár János hangsúlyozta: a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve annyival több forrásra írnak ki pályázatokat, amennyi különböző okok miatt – legyen szó nem teljesítésről vagy szabálytalanságról – nem valósult meg, vagy vissza kell venni a kedvezményezettektől. Az államtitkár kiemelte a megszaporodó és szigorúbb ellenőrzések fontosságát: minden olyan vállalkozást felelősségre fognak vonni, amely a köz kárára akart gyarapodni, ezért fejlesztési forrást igényelt, de nem megfelelően használta fel.
“Az NFÜ az elmúlt hét évben rendkívül konzervatívan számolta az euró/forint árfolyamot, amely a ciklus végén meg is hozta az eredményét. Az árfolyamnyereségből hozzávetőleg 300 milliárd forint többletforrással rendelkezünk, amelynek a hatékony felhasználására szintén kidolgoztunk egy tervezetet. Ennek megfelelően minden régió számíthat újabb forrásokra”. Ezeknek a forrásoknak a lekötéséről még gyorsabban döntenek, hiszen benne maradt a rendszerben minden olyan pályázat, amely formailag megfelelt a korábbi kiírásoknak, így akik nem kapták meg az igényelt támogatást, azok tartaléklistára kerültek. Most ezekről a tartaléklistákról von be új kedvezményezetteket az NFÜ. A kormány kijelölte azokat a területeket, amelyek leginkább megfelelnek a fejlesztéspolitikai prioritásoknak, és oda csoportosította az új forrásokat. A pályázók szemszögéből ez rendkívüli lehetőséget jelent, hiszen nem csupán az úgynevezett konvergenciarégiókat, tehát a lemaradt területeket érinti, hanem a középső országrészben, a fejlett közép-magyarországi régióban is újabb fejlesztések valósulhatnak meg – tette hozzá Lázár János.
A politikus korábban azt mondta, hogy november elsejével további 10 százalékkal csökkennek a rezsiköltségek, az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentés csak a kezdet. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy lakossági fórumon közölte ezt – írta a Vásárhely24. Lázár János azt is elárulta, hogy egy másik jelentős lépésen is dolgoznak. A kormány – január 1-től a hús – ami főként a baromfi és sertéshúst érinti – áfáját 10 százalék alá csökkentené a mostani 27 helyett. A húsipar régóta szeretné elérni az áfa csökkentését, mert a magas adóteher a feketegazdaságnak kedvez, ami így tönkreteszi a legálisan működő cégeket.
Csányi Sándor hétfőn az ATV-ben arról beszélt, hogy ezt az ügyet kellene mielőbb rendezni, csak utána van értelme annak, hogy az állam húsipari cégeket ment meg. Az OTP-vezér az interjúban éppen azt mondta, hogy Lázár Jánossal általánosságban nem ért egyet ebben az ügyben, bár kettejük ellentéte nem abból fakad, hogy éppen az államtitkár lobbizott a gyulai húskombinát állami támogatásáért. Csányi egyébként a héten megtette a büntető feljelentést Lázár János ellen és polgári pert is indít az államtitkár ellen, de az az anyag “még nem állt össze”. A perből kártérítésre számít, amit a hátrányos helyzetű gyermekeket segítő alapítványának utal majd át. Mindazonáltal nem kívánta kommentálni a kapcsolatukat, mondván: olyan szintre süllyedt a vita, amit nem szeretne folytatni, nem tud “ezen a síkon érvelni”.
