Az 5 km-es jegyek tavaly szeptemberi eltörlésének az volt az indoka, hogy a legkisebb helyközi tarifa nem fedezte a költségeket, valamint hogy arányosabbak legyenek a helyi és a helyközi közlekedési díjai. Igaz, ami igaz, egy helyi buszjegy, amivel esetenként csak egy megállót utazunk, még most is drágább, mint a legkisebb helyközi jegy, a 10 km-es. Úgy legalább 100 forinttal.
Persze ez nem vigasztalta az érintetteket, akiknek az 5 km-es helyközi jegy megszüntetésével 90-100 forinttal kerül többe egy útra a jegyük. Viszont az igen, hogy az 5 km-es bérlet megmaradt. Ami persze olcsóbb, mint naponta megvenni a 10 km-es jegyet. De vajon éltek-e ezzel a lehetőséggel az utazók? És mennyit nyertek a társaságok az áremeléssel? Több céget is megkérdeztünk, de csak két helyről kaptunk válaszokat.
A vasúton 160 ezren tértek át a bérletre
A MÁV-nál a 2011. szeptember 1. és 2012. május 31. közötti, valamint a 2012. szeptember 1. és 2013. május 31. közötti értékesítési adatokat hasonlították össze kérésünkre. A második időszakban váltható 10 kilométeres távolságra értékesített vasúti jegyeknél (teljes árú, – és kedvezményes jegyek, 1. osztályú jegyek, 2. osztályú jegyek, egy útra szóló jegyek, menettérti jegyek) 20 százalékos bevételnövekedést mértek a korábbi időszakban még váltható 5 kilométeres és a 10 kilométeres jegyértékesítési adatokhoz képest. Ez 57 millió forint többletbevételt jelentett a MÁV-nak. A korábbi 5 km-es jegyhez képest egyébként 58 százalékkal kerül többe most többe a menetjegy.
Az 5 km alatti bérletek értékesítésénél pedig 2,54 százalékos volt az emelkedés, amely 1,5 százalékos (2,5 millió forintos) bevételnövekedést jelentett a vasúttársaságnak. Ez azt jelenti, hogy 160 ezren tértek át a bérletre. Aki naponta utazik 5 km-es szakaszon, annak érdemes egyébként megvennie a bérletet, hiszen 5940 forintba kerül. Míg napi jegyekkel 20 munkanappal számolva 9800 forintra jön ki a havi vonatköltség.
Annyit tudtunk még meg, hogy a bevétel-növekedést a szolgáltatások fejlesztésére fordíthatják.
A buszokon is többen váltottak bérletet
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Volán társaságokban is tulajdonos, így tőlük is érdeklődtünk. A Volán társaságok értékesítési adatai általánosságban azt mutatták, hogy a 10 km-es díjszabási övezetben nőtt a jegyértékesítési bevétel. S egyes, korábban 0-5 km díjszabású menetjeggyel közlekedő utasok átterelődtek a bérletesek közé.
Kiderült még, hogy az 5 km-es bérleteknél egyértelműen jobban nőtt az eladások száma, mint más bérleti díjövezetekben. A Volánokon egyébként 7710 forintba kerül egy 5 km-es havi bérlet, míg a 10 km-es jeggyel (20 nappal számolva) 10 ezer forintra jön ki a havi utazási költség.
Az MNV azonban azt is megjegyezte, az értékesítési adatok az egyes társaságoknál nem egyformán változtak, ami összefügg a menetrend és a szolgáltatást igénybe vevők utazási sajátosságaival.
A vasi buszozók egy része elpártolt
A Vasi Volánnál például 2012-ben kisebb lett a többletbevétel, mint amennyire előzetesen számítottak. Mindössze 3,3 millió forintot tett ki, ami a bevételük mindössze 0,18 százaléka volt. 2013 első félévében pedig a 10 km alatti szakaszokon 0,7 százalékkal növekedett mindössze a bevétel az előző év első félévéhez képest. Ugyanebben az időszakban a 0 és 5 km közötti övezetben az eladott menetjegyek darabszám majdnem felére (52,6 százalékra) csökkent. A bérletekből viszont ehhez képest mindössze 13,1 vásároltak többet. Tehát úgy tűnik, ennél a társaságnál az 5 km alatti utazók egy része elpártolt a buszozástól.
Az MNV azonban hangsúlyozta, hogy a két időszak eltéréseit több tényező okozhatta, például a családok utazási szokásai, a munkahely változása, az iskolába járási szokások, az utazásban érintettek jövedelmi viszonyainak változása, stb. Ezért szerintük a bevételi adatok változásáért nem lehet csak a díjszabás változását okolni. De azt is hozzátették, abban azért biztosak, hogy volt, van olyan utas, aki inkább bérletet vásárolt, vagy saját járművel – akár csoportosan – oldotta meg az utazást a díjemelés után.
