Gazdaság
Közmunka (közmunka)

Havi 49 ezerért is „presztízs” a közmunka?

A kormány rendkívül büszke a közmunkaprogramra, és még több embernek kíván ilyen módon munkát adni – egyelőre havi 49 ezer forintért. Eközben csak úgy záporoznak a bírálatok.

Korábban a témában:

A közmunka sok helyen presztízzsé vált – mondta a Magyar Nemzetnek adott keddi interjújában Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, aki külön büszke rá, hogy tavaly több mint ötvenezer roma vett részt a programban.

Nagy számok, törvények

A közfoglalkoztatottak havi 49 ezer forintért dolgoznak, amit heti bérrészletekben kell megkapniuk. Tavaly a kétszázezres tervet jócskán meghaladva 261 ezren végeztek közmunkát. Az idei cél háromszázezer.

Mindez persze nincs ingyen. Az állam hozzájárul a közfoglalkoztatottak bérköltségéhez, az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, valamint a közvetlen és a munkaszervezési költségekhez is. Az Államkincstár adatai szerint idén eddig mintegy 64 milliárd forintot költöttek közmunkára. Az éves terv 153,8 milliárd, amely valószínűleg jövőre is marad.

Sok kritika

Az államtitkár magabiztossága ellenére a közmunkaprogramot számos bírálat éri.

A Policy Agenda egy korábbi elemzése szerint például a közmunkarendszerben kódolva van az egyéni és társadalmi kudarc. A rendszer a közfoglalkoztatottak számára csak rövid ideig biztosít a segélynél valamivel magasabb pénzt, és nem ad érdemi esélyt a nyílt munkaerőpiacon való megkapaszkodásra sem. Vagyis sokba kerül és nem hatékony.

Tény, míg a program legfőbb célja a munkanélkülieknek az elsődleges munkaerőpiacra való visszaterelése lenne, az mfor.hu értesülései szerint a valamivel több mint 261 ezer közmunkásból összesen 14 730-an tudtak később elhelyezkedni. Vagyis a közmunkások csupán 5,6 százaléka járt sikerrel.

Közmunka (Közmunka)
Fotó: Kummer János

A program bizonyos diszkriminatív elemeit is sokan bírálják. Míg a közmunkásokat kizárhatják a programból, ha gyermekük sokat hiányzik az iskolából, illetve megvonhatják bérüket, ha rendetlen a kertjük, ilyen szabályok más munkavállalókra nem vonatkoznak. Ilyen módon a „népnevelési szándék” csak egy konkrét társadalmi rétegre vonatkozik, nem beszélve arról, hogy szinte stigmatizálja a rászorulókat: azt a látszatot kelti, mintha helyzetüket kizárólag saját nemtörődömségüknek köszönhetnék.

Vannak hibák

Ugyanakkor a kormány maga sem állítja, hogy a közmunkaprogram tökéletes lenne.

Tudjuk, hogy a közmunka önmagában nem megoldás, csupán egy lépés afelé – fogalmazott Kovács Zoltán az említett Magyar Nemzet-interjúban. „Bírálóink is tudják, csak hallgatnak arról, hogy vannak az országban olyan hátrányos helyzetű térségek, ahol még évekig semmilyen más piaci alapú munka nem lesz, csak a közmunka.”

Előítéletek a közfoglalkoztatottakkal szemben

Az alapvető jogok emberi biztosa szerint sérti az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód követelményét, hogy egy cég arra kötelezte az alkalmazásában álló közmunkásokat, viseljenek sárga láthatósági mellényt, rajta a felirattal: közcélú foglalkoztatás. A cég vezetője hiába indokolta a vállalati előírást épp a közfoglalkoztatás propagálásával, Szabó Máté ombudsman szerint mélyen megalázó, diszkrimináló a mellény viselése. A munkáltatónak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes emberek vagy csoportok hátrányos megkülönböztetését okozhatja – írta júniusi közleményében az ombudsman. Kiemelten fontos, hogy tartsák fokozott tiszteletben a közfoglalkoztatottak emberi méltóságát, hiszen a közfoglalkoztatáshoz számos társadalmi előítélet is kötődik – tette hozzá Szabó Máté.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.