Ezermilliárd forintot tervez a következő uniós költségvetési ciklusban a kis- és középvállalkozások fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztérium a társadalmi konzultáció céljával feltöltött, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiájában. Eszerint más forrásokkal együtt körülbelül a GDP 3-4 százalékának megfelelő forrás vár majd elköltésre, ami körülbelül duplája a jelenleginek. Épp ezért különösen érdekes, hogy mire és miként használná fel a tárca ezt a jó sok pénzt. (Ez persze még nem egy elfogadott, a kormány által jóváhagyott stratégia.)
Nagy a baj a cégeknél
Az, hogy nálunk a kkv-szektorral gond van, a napnál is világosabb már jó ideje. Kevesebbet foglalkoztatnak és alacsonyabb a hozzáadott értékük, mint uniós társaiknak. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag alapján összeállított értékelés szerint a magyar vállalkozók és vállalkozások mind a 10 paraméterben rosszabbak az uniós átlagnál. A legrosszabbak a készségek terén és az innovációban. „A vállalkozói attitűd és menedzsmentkapacitás területén vannak a legnagyobb lemaradásaink, és pontosan ebben rejlenek a legnagyobb lehetőségek is” – összegzi a tanulmány.
Szintén jóval az átlag alatt vannak a magyar cégek abban a tekintetben, hogy mennyire van második esélyük. (Miközben például a vállalkozó szellemről híres Szilícium-völgyben a kudarcokra a tanulási folyamat részeként tekintenek.) Hasonló eredményekre jutott egyébként a Global Entrepreneurship Monitor is. A minisztérium egy idei kérdőíves felmérésében pedig azt találta: a megkérdezettek legfeljebb harmadánál volt bármilyen – akár marketing jellegű – innováció is az ezt megelőző évben.
Nem is vállalkozások igazából
Nálunk a vállalkozások harmada kényszerből jön létre, s nem azért, mert valaki meglátja a lehetőséget egy ötletben. (Ezzel a negyedik legrosszabb az EU-ban.) Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a kényszervállalkozások jellemzően nem vagy csak alig tudnak munkát adni másnak, mint a tulajdonosnak. Ebből pedig már szinte következik, hogy a magyar kkv-k háromnegyede nem is gondol exportra, és elérhetetlen cél számára az, hogy egy nagy multi beszállítója legyen.
Mint a tanulmány megállapítja, körülbelül 3-4 ezer cég lehet valójában sikeres kisvállalkozás (gyorsan növekvő „gazella”), tehát az összes kkv tizede. Ezek a profitra hajtanak, gyorsan nőnek, munkahelyeket is adnak, s exportképesek. Közülük a legsikeresebbek azok, amelyek több lábon is tudnak állni, különösen, ha beszállítók is.
Elsősorban nem a tőke hiányzik
Az uniós értékelésből az is kiderül, hogy a magyar kkv-k a finanszírozási lehetőségekhez is kevésbé férnek hozzá, és például Dániában jóval nagyobb a kamatkülönbség az egymillió euró alatti és feletti hitelek közt, mint nálunk. Igaz, azért nem ez a magyar piac legnagyobb elmaradottsága (hanem az innovációs, üzleti képességek hiánya, lásd fent).
A tőkehiányt amúgy a vállalkozások maguk is csupán a hatodik legfontosabb problémájukként nevezték meg a tárca kérdőíves kutatásában. Előtte volt a magas adó- és tb-teher, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a nem kielégítő kereslet, a tisztességtelen verseny és az adminisztrációs terhek is.
Mindezzel egyébként a magyar cégek nem mutatnak alapvetően más mintát, mint az uniós kisvállalkozások, jellegében hasonlók, csak rosszabbak. Az EU stratégiája szerint ezekre a problémákra az alapvető megoldás az, ha az iskolában oktatják a vállalkozói ismereteket, ami növeli a vállalkozói kedvet, hajlandóságot. Ezen túl meg kell erősíteni a vállalkozói keretrendszereket, lebontani a strukturális akadályokat és támogatni a vállalkozások előrehaladását a különböző életszakaszokban, illetve elterjeszteni a vállalkozói kultúrát Európában. (Ez az EU2020 stratégiából származik.)
Vigyázz, hívom a hitelombudsmant!
Ám érdekes módon a problémák megoldására kitalált eszközöket felsoroló fejezetben mégiscsak a hitelezést érinti sok intézkedés. Így például bevezetné a tárca a hitelombudsman intézményét. Ez abból állna, hogy ha egy kkv nem kapja meg a hitelt, amit szeretne, akkor elmehet az ombudsmanhoz, aki mérlegeli a tervét. Ha úgy érzi, van benne fantázia, akkor hóna alá csapja a cégvezetőt, és becsattog vele a bankhoz újratárgyalni. Hatósági jogosítványai nem lennének, de írásban kellene neki indokolni, hogy egy adott cég miért is nem kapta meg végül a hitelt. (Ennek bevezetéséhez együttműködési egyezményeket szeretne kötni a tárca a bankokkal.)
Az EU által szorgalmazott vállalkozásfejlesztési lépésnek, hogy az iskolarendszerű képzésben legyenek jobban jelen az ilyen jellegű ismeretek, az NGM alapvetően két módon tenne eleget: egyebek között a műszaki felsőoktatási képzésben vezetne be ilyet, a gyakorló vállalkozók számára pedig tájékoztatási füzetet készítene. „A már működő vállalkozások vezetőinek és tulajdonosainak képzése elsősorban a vállalkozói és vállalkozásfejlesztési szervezeteken keresztül valósítható meg” – véli a minisztérium.
Gazellák, exportőrök és béna kacsák, nőjetek!
Mint kiderül, a tárca a gazellák teljes életpályájának támogatását tűzte ki célul. Ezeknek fele az (uniós pénzből kevésbé támogatható) közép-magyarországi régióban található. „Egyértelműen kimutatható, hogy gazellák a fiatal vállalkozásokból lesznek, és a nemzetközi tendenciákkal szemben Magyarországon kevésbé az IT intenzív szektorokban. Sikeres régiók, iparágak nem azonosíthatók – a gazellák ott szeretnek lenni, ahol a be- és kilépési korlátok alacsonyak, és az üzleti klíma megfelelő. Ami a gazella cégeken belüli feltételeket illeti, természetesen a menedzsmentképességek és a nemzetközi beágyazottság itt is nagyon fontosak” – állapítja meg a tárca.
Ezen túl a már exportra képes 4-5000 cég piaci lehetőségeit szeretnék javítani az exportlehetőségek felkutatásával és a már közepes méretű cégek innováció iránti érdeklődésének felkeltésével.
A tárcánál vállalkozói katasztert készítenének, amelybe aszerint sorolnák be a cégeket, hogy akarnak-e, tudnak-e növekedni. „A növekedni szándékozó és növekedésre képes kkv-k képezik azt a kiemelt célcsoportot, amelynek eredményességétől az egész szektor dinamizálása várható” – állapítja meg a stratégia. A többiekre várnak a képzések: akik nem is szeretnének növekedni, azoknak infokommunikációs ismereteket adnának át, a többieknek pedig a növekedéshez hiányzó képességeket oktatnák.
Marad az uniós manna
Mint kiderült, a tárca nem tervezi a vissza nem térítendő támogatások csökkentését, de lesz több visszatérítendő is. „A visszatérítendő támogatások egyfajta átmenetet képeznek a vissza nem térítendő és a piaci források között. Az eszköz alkalmazásával a kockázatok több szereplő között oszthatók meg. A kkv-kra fordítható uniós források várható növekedése mellett ez nem feltétlenül jelenti a vissza nem térítendő támogatások arányának csökkenését” – írja a tervezet.
Diákhitel a kezdőknek
Ugyanakkor a kezdő vállalkozók pénzbeli támogatására továbbra sem lesz egyértelműen lehetőség: tanácsot, mentort kaphatnak, ám addig a szintig, amíg már egy kockázati tőkebefektető hajlandó lehet beruházni, egyedül vagy családi-baráti segítséggel kell eljutniuk. Fontolgatja a tárca egy, a diákhitelhez hasonló vállalkozáskezdési támogatás bevezetését.
Támogatnák a részmunkaidőt
Az adóterhek általános csökkentése akkor várható, ha a költségvetés engedi, ám az atipikus foglalkoztatásra a jelenlegi Start-programnak nagyjából megfelelő kedvezményrendszert szeretnének az NGM-nél.
Feladatok a minisztériumnak
A tervezet többi részében a tárca részben a bürokráciának ad munkát – például külön vizsgálnák az új jogszabályok adminisztrációnövelő hatását, s még az is lehet, hogy a régiekét is. Ezenkívül bővítenék a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt, amely a külgazdasági információkat gyűjti be, s különböző portálokkal, tájékoztató anyagokkal igyekeznének a vállalkozók információs igényeit kielégíteni és elektronikus, illetve egyablakos ügyintézéssel segíteni. A mostani kiemelt beruházás-rendszerhez hasonló területi együttműködési megállapodásokat kötnének az intézmények a jó cégekkel. Ezenkívül a termelés, gyártás presztízsét növelné a tárca a sikeres cégek, gyakorlatok népszerűsítésével.
És persze át akarják alakítani a kkv-koordinációs rendszert, hogy zökkenőmentesebb legyen. Külön Vállalkozásfejlesztési Szolgáltató Központ közvetítené a támogatási rendszer eredményeit a kormányzat felé, és egy portálon keresztül nyújtaná „a legkülönbözőbb szolgáltatásokat”. Új közbeszerzési portálra is szükség lenne – ezek szerint a minisztérium úgy látja, a kkv-k részvételi esélye a jelenlegi portál képességein múlik.
