Csak néhány új szabállyal kell megismerkednie idén a munkáltatónak, ha más okok mellett versenyképessége javítása érdekében megváltozott munkaképességű dolgozókat is foglalkoztat. A lehetőség, úgy tűnik, egyre több munkaadó számára lehet vonzó, több okból is. Az egyik ilyen ok az elnyerhető támogatás.
Nem árt azonban tudni, hogy 2013-tól változtak a támogatás szabályai, főként azzal a céllal, hogy a megváltozott munkaképességűek élethelyzetét hosszú távon és tartósan javítani tudják azzal, hogy elősegítik a visszatérésüket a nyílt munkaerőpiacra. S persze cél volt a foglalkoztatásához nyújtott költségvetési források hatékonyabb felhasználása is. A kormány e célok támogatására egyébként a költségvetési forrásokon túl az Új Széchenyi Tervben 2012 és 2014 között csaknem 30 milliárd forintot biztosít.
Mi változott, és mi nem?
Nem változott, hogy minden olyan munkáltatónak rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, amelynek cégénél az adott évben az átlagos statisztikai létszám 25 fő felett van, és nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót.
A változások között módosult a foglalkoztatók támogatásának köre, minősítésük és ellenőrzésük szabályozása. A foglalkoztatók korábbi bizonyos időközönkénti minősítése megszűnt, helyébe az egységes követelményrendszert tartalmazó egységes akkreditációs tanúsítvány lépett. Ennek joggal elvárhatóan legfontosabb kritériuma, hogy a foglalkoztató a támogatás céljának megvalósítására alkalmas munkakörülményekkel, feltételekkel rendelkezzen. A határozatlan időtartamra szóló tanúsítvány megszerzéséhez, amely egyébként – a korábbitól eltérően – kiszámolható költséggel jár, a munkaadónak egy sor feltételt ki kell elégítenie, amelyeket a hatóság ellenőrizhet.
Miért érdemes?
„A megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett szóló érvek között a leggyakoribb az, hogy milyen költség mellett mekkora megtakarítást érhetnek el a cégek. A rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges némi beruházás, és számolni kell az akkreditáció egyszeri költségével is. Egyébként pedig a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény áll szemben az évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegével” – magyarázza a lehetséges előnyöket a 100 százalékos magyar tulajdonban lévő Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Csákvári Róbert. Ez az oka annak, hogy egyre nő az érdeklődés a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása iránt.
Fotó: MTI / Kovács Attila
A 2013. évi változások pedig minden bizonnyal több munkaadót ösztönöznek majd a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges akkreditáció megszerzésére, hiszen így az évente felmerülő fix költség helyett adókedvezménnyel számolhatnak.
Milliós tétel a rehabilitációs hozzájárulás
A rehabilitációs hozzájárulás összege a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 8 százaléka, amely a 2013. évre – az előző évihez hasonlóan – 964 500 forint évente. Ezt az összeget tehát akkor kell befizetni, ha a foglalkoztatottak száma 25 fő felett van, és a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el az 5 százalékot. A tényleges befizetendő összeg az 5 százalékhoz hiányzó létszámtól függ.
Ez a nem éppen kis összegű kötelezettség ösztönző hatású a munkaadók számára, érdekeltté teszi őket a rehabilitálható munkaerő foglalkoztatásában.
Ennyi adókedvezmény kapható a rehabilitációs kártyások után
A megváltozott munkaképességűek kedvezményes foglalkoztatási körébe a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók léphetnek, akik után a munkaadó adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabérnek (de legfeljebb a minimálbér kétszeresének) a 27 százaléka. Ez az összeg 2012-ben legfeljebb 186 ezer forint 27 százaléka volt (vagyis havi 50 ezer forint).
2013. január 1-jétől ugyanakkor rokkantsági ellátásban részesülő nem vehető álláskeresőként nyilvántartásba. Így tehát a „gyakorlott” munkaadóknak is érdemes utánanéznie az új szabályoknak, mivel az ilyen munkakeresők alkalmazásakor szokásos támogatást nem lehet igénybe venni.
A munkáltatóknak ajánlják
A munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cég 50 ezer főnél is nagyobb saját adatbázisában több mint 1000 megváltozott munkaképességű munkavállalót tart nyilván és ajánl az erre igényt tartó munkáltatóknak. A cég mindemellett közel száz megváltozott munkaképességű saját dolgozót foglalkoztat elsőként akkreditált telephelyén, és folyamatban van második, ilyen munkavállalók fogadására szánt telephelyének akkreditációja is. Ezzel a cég nem csupán közvetítőként, de munkahely-teremtőként is fellép a munkaerőpiacon.
Milyen feladatra?
A cégeknek elsősorban annak átgondolását javasolja a szakember, melyek azok a feladatkörök, amelyek elvégzésére a különböző mértékben megváltozott munkaképességű emberek is alkalmasak. „Gyakran fordulnak hozzánk partnereink, hogy ugyan szívesen vennének részt rehabilitációs foglalkoztatásban, nincs olyan vállalati terület, amely ezt lehetővé tenné. Közösen áttekintve szinte minden esetben megtaláljuk az alkalmas pozíciókat, amelyekre akár saját adatbázisunkból is ajánlhatunk megfelelő munkavállalót” – mondja az igazgató.
Kilépve a cashflow-ból
És a végére egy máshol elszámolható, forintosítható előny. Lássuk be, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása hosszú távú stratégiát, átgondoltságot, több odafigyelést igényel a vállalat különböző szintjein dolgozóktól. Ugyanakkor a tisztán forintosítható előnyök mellett a cégek egyre többet foglalkoznak a megítélésüket befolyásoló tényezőkkel, hiszen a reputáció, a vállalati hírnév ma már minden jelentős cég értékeinek leltárjában előkelő helyet foglal el. Ezért egyre több cég e foglalkoztatási formára társadalmi felelősségvállalási programjának tudatos megvalósításaként tekint.
