A kiskereskedelem bevétele 5 százalékkal nőtt, mintegy 1370 milliárd forintra a Nielsen által folyamatosan mért 90 élelmiszer-kategória eladásából, 2011. december – 2012. november között, az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva. Mennyiség szempontjából változatlan maradt a forgalom.
Emelkedett ugyan az élelmiszerek átlagára, az emberek mégsem vásároltak kevesebbet. Ennek egyik jelentős oka, hogy a magyar fogyasztók többsége olcsóbb élelmiszerre váltott az elmúlt év folyamán – derül ki a Nielsen felméréséből.
A megkérdezettek 85 százaléka változtatott költési szokásain az egy évvel korábbihoz képest azért, mert spórolni szeretne. A legtöbben (67 százalék) úgy takarékoskodnak, hogy igyekeznek olcsóbb élelmiszereket vásárolni. A válaszadók 64 százaléka kevesebb háztartási energiát használ, 53 százalék pedig új ruhára költ kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Többet adtak el a boltok tejfölből 2, margarinból 6, túróból 5, lisztből 1, vajból 2 százalékkal, éves összehasonlításban, ebből látszik, hogy a háztartások egy részében gyakrabban főznek otthon.
Ez összecseng egy másik Nielsen-kutatás eredményével: tavaly a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költéseinek 2,5 százalékát fordította otthonon kívül étkezésre. Ez 29 vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél csak a románok adtak ki kevesebbet – 1,9 százalékot.
Többet adtak el a boltok tejfölből 2, margarinból 6, túróból 5, lisztből 1, vajból 2 százalékkal, éves összehasonlításban, ebből látszik, hogy a háztartások egy részében gyakrabban főznek otthon.
Ez összecseng egy másik Nielsen-kutatás eredményével: tavaly a harmadik negyedévben egy átlagos magyar fogyasztó költéseinek 2,5 százalékát fordította otthonon kívül étkezésre. Ez huszonkilenc vizsgált európai ország között a második legkisebb arány. Ennél csak a románok adtak ki kevesebbet – 1,9 százalékot.
A vásárlási szokások is változnak, a vevők kiadásaiból a korábbiaknál nagyobb rész jut a lakóhelyközeli üzlettípusokra. A hagyományos kis boltokban nagy mértékben nőtt az ásványvíz, a margarin, a jégkrém, a gabonapehely és -szelet mennyiségi forgalma.
Értéket tekintve a Nielsen által mért élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmú tíz kategóriából négynek a bolti forgalma emelkedett az átlagos 5 százaléknál nagyobb, 6-8 százalékos arányban: a feldolgozott hús, a szénsavas üdítőital, a kávé, az ásványvíz, a tejföl és a gyümölcsjoghurt.
