A kormány idén 10 %-os rezsiköltség-csökkentést ígér úgy, hogy azt a szolgáltatók nem tudják áthárítani a fogyasztóra. A Policy Agenda elemzése szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. A kabinet azért lépett, mert a korábban ígért „rezsi stop” nem működött, az áfa és a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például Budapesten 4,4%-os volt a rezsiköltségek növekedése.
A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni. A szolgáltatás ára a gáz és az áram esetében három tételből tevődik össze (adó, rendszerhasználati díj, energiaár). Miután ezek a lakosságnak hatósági árasak, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban csökkenteni tudta.
A Policy Agenda szerint ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra. Ez történt a villamos energiánál. A cégeknél a terhek hasonlóak, de az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális, míg az áram ára szabadpiaci. A rendszerhasználati díj e körben is hatósági áras. Azt a Magyar Energia Hivatal határozza ugyan meg, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.
A Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az úgynevezett közép- és nagyfeszültségű fogyasztóknál átlagosan 12%-kal emelkednek a rendszerhasználati díjak. Ez az jelenti, hogy a kötelező átvételi rendszer cégekre történő áthárításával együtt átlagosan 7-8 %-kal drágul e cégeknek az áram, ha nem változnak a szabadpiaci energiaárak.
A közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban. Ilyenek az élelmiszer-feldolgozók (vágóhidak, nagyobb pékségek), amelyek kénytelenek lesznek terheiket áthárítani a fogyasztókra. Azaz csökken az áram ára a lakosság körében, de ezt mérsékli az az árnövekedés, amelyet a cégek a fogyasztók felé érvényesítenek.
A változás nemcsak a közvetlenül lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti, hanem azokat a KKV-kat is, amelyek a kormány szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak. Ezzel szemben, talán a stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből, míg beszállítóik jelentős költségnövekedéssel szembesülnek – írja a Policy Agenda.
Újabb rezsicsökkentés?
Az illetékes tárca nem kommentálja azt a sajtóhírt, amely szerint tovább csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei. A Magyar Hírlap csütörtökön – kormányzati forrásokból származó értesüléseként – arról írt: márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei, a gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további “központi ármérséklődés”.
“A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóértesüléseket nem kommentál” – közölte a tárca. A kabinet Fónagy János államtitkár vezetésével egy négytagú bizottságot is létrehozott a lakossági energiaárak tízszázalékos csökkentésének nyomon követése érdekében, de a Fidesz parlamenti frakciója is munkacsoportot alakított e célból.
A rezsivel együtt csökken az infláció, nő a reálbér
A rezsicsökkentés pozitív gazdasági hatására hívta fel a figyelmet a Fidesz frakcióvezetője. Roigán Antal azt mondta, hogy minden, az ellenzéki oldalról terjesztett rémhírrel ellentétben” igenis érvényesülni fog a háztartásoknál a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villamosenergia- és távhőárcsökkentés, amelynek pozitív makrogazdasági hatása is van.
A kormánypárti politikus utóbbival kapcsolatban kiemelte az infláció csökkenését, amelynek eredményeképpen 2013-ban növekednek a reálkeresetek a versenyszférában, a nyugdíjasok pedig reálnyugdíj-emelkedésre számíthatnak. A frakcióvezető – a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz hasonlóan – nem kívánta kommentálni a Magyar Hírlap információját, amely szerint márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei.
