Amerika partjai felé egy még a Sandynél is nagyobb hurrikán közeleg, amely nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon tombolhat és rombolhat: a pénzügyi válság újabb széllökései. Ha december végén nem jól dönt az új amerikai kormány, akkor ez Magyarországon is újabb válságot okozhat. És hogy sikerül-e elkerülni, az nagyban attól függ, holnap Barack Obama demokrata vagy Mitt Romney republikánus elnökjelölt nyer.
Az Egyesült Államok ugyanis sokkal jobban el van adósodva, mint a magyar állam. A pénzügyi válság kipattanása után az aktuális kormányok rendszeresen állami költekezéssel igyekeztek a gazdaságot felpörgetni, s mára az amerikai kormányzat adóssága a GDP 108 százalékára nőtt a 2006-os 64 százalékhoz képest.
Tavaly nyáron csak az utolsó pillanatban sikerült a Kongresszusban megállapodni abban, hogy további hitelekből finanszírozhatja a kormány az államot, de szigorú feltétellel: ha a kormány nem áll elő részletes tervvel a költségvetési hiány és az adósság csökkentésére, akkor 2013. január elsejével automatikusan eljön Amerikába is a megszorítások és adóemelések kora. Csak ott nem 600 milliárd forintról lesz szó, hanem 600 milliárd dollárról.
Ki lesz az amerikai Matolcsy?
Az elnökségért versenyzők – a demokrata párti Barack Obama jelenlegi elnök és Mitt Romney republikánus jelölt – eltérő recepteket ajánlanak a „szakadék” ellen. Obama a szövetségi kormány kiadásait a GDP 22 százalékánál akarja tartani, Romney 20 százalék alá csökkentené ezt az arányt. Obama növelné a gazdagok adóját, Romney minden jövedelem adóját csökkentené. Obama csökkentené a katonai kiadásokat, Romney emelné.
Romney vagy Obama? Érdekes képsorozat a kampányról, kattintson a képre! – Fotó: AFP
Obama 2013-as költségvetési javaslata azt állítja, hogy a deficit 2017-re a GDP 3 százalékára csökkenthető, miáltal az államadósság a GDP 77,1 százalékára apadna, szintén 2017-re. Romney azt ígéri, hogy 2020-ra kiegyensúlyozná a költségvetést, de az államadósságra nézve eddig senki sem tudott határidőket kihüvelyezni a javaslataiból.
Így vet hullámokat az USA adóssága
Hogy melyik módszer működik (vagy sem), azt persze csak az idő fogja tudni megmondani. Ám ha nem sikerül az amerikai államadósságot csökkenteni, akkor az USA gazdálkodása olyan bizonytalanságba kerül, amely Magyarországon is kellemetlenné válhat. Ha ugyanis a befektetők nem bíznak abban, hogy az USA ki tudja fizetni az állampapírjaik hozamát, akkor nagy bizonytalanság ereszkedik a világgazdaságra.
Az euróövezet válsága súlyosbodhat, hisz sok európai cég szállít az amerikai piacra. Ha az euróövezetben nincs pénz, akkor pedig Magyarországon sincs, hisz exportbevételeink zöme a német, olasz vagy épp francia állampolgároknak van-e kedvük és lehetőségük drága új autót vagy más gépeket vásárolni.
Az IMF-szerződés múlhat rajta
Ráadásul Magyarországra már önmagában a bizonytalanság is rossz hatással van. A magyar államadósság ugyanis kockázatos befektetésnek minősül, s ha mindenütt nagy a bizonytalanság, akkor jellemzően kivonul a pénz a „durvább” helyekről, s aranyba vagy svájci befektetésekbe menekül.
Ha a piacról csak kevesen hajlandók finanszírozni az államadósságunkat, akkor két lehetősége van az országnak: vagy még sokkal nagyobb hozamot ígér azoknak, akik megveszik az állampapírjainkat, vagy pedig villámgyorsan leszerződik az IMF-fel egy hitelkeretre. Az előbbi azért sem valószínű, mert már most is a világ legtöbbet fizető államai között vagyunk, tehát a magasabb hozamot a piacon úgy kezelnék, mintha lényegében fizetésképtelenséget hirdetett volna az ország.
Hosszabb távon persze még ennél is drámaibb hatásai lehetnek: az eleve recesszióban toporgó Magyarország iránt most sincs bizalom. Ha pedig a világgazdaság még jobban legyengül, az még rosszabbá teheti a helyzetünket.
Wall Street szavazata
A pénzpiaci befektetők az USA-ban jellemzően inkább a republikánus, mint a demokrata programokat szeretik, s most is több nagy befektetőház preferálná Romney győzelmét. A Goldman Sachs például azt írja: ha a republikánus jelölt győz, akkor valószínűleg meghosszabbítják az adókedvezményeket, s feltehetően sikerül eltolni a megszorításokat. Obama szerintük ezt nehezebben tudná átverni a Kongresszuson, mivel nem ért jól szót a jobboldali Tea Party tömörülés tagjaival.
Ezzel együtt, Obamának még Romney győzelme esetén is nagy szerepe lenne a megoldás megszületésében (vagy elvérzésében), mivel az új elnök január 20-tól tud érdemben döntéseket hozni.
Felesleges hiszti?
A Fitch szakelemzői az Oxford Economics szimulációs modelljét felhasználó számítási módszerük alapján kimutatták, hogy az amerikai költségvetési csomag intézkedései – ha valóban jelenlegi formájukban lépnek életbe – a legjobb esetben is megfelezhetik a világgazdaság jövő évi növekedési ütemét a cég által 2013-ra alapesetben jósolt 2,6 százalékos globális bővüléshez képest, sőt – bár nem ez a Fitch központi forgatókönyve – recesszióba is sodorhatják az Egyesült Államokat és a világgazdaság egészét.
A hitelminősítő londoni elemzői szerint ez „felesleges és elkerülhető” recesszió lenne, ezért a Fitch arra számít, hogy a kiigazítást végül „kezelhetőbb” szintre enyhítik jövőre.
