Arra a kérdésre, hogy valójában miről tárgyalt egymással a múlt héten a két kormányfő, Koch elmondta, hogy Angela Merkel a már ismert kritikákat fogalmazta meg újra Orbán Viktornak, azaz a jogbiztonságról és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságáról beszélt.
A német kormány véleménye szerint hosszú időbe telik majd mire az Orbán-kormány helyreállítja a jogbiztonságot, ehhez pedig megbízható törvényhozásra lenne szükség. Uwe Koch szerint válságos időkben nem elvárható, hogy tökéletes gazdaságpolitkát folytasson egy kormány, de az sem elfogadható, hogy a kormány ad-hoc intézkedéseket hoz, és mellőzi a párbeszédet.
A gazdasági referens még soha nem látott ilyen gyorsasággal működő törvénygyárat. Szerinte az egyik legfőbb probléma, hogy az elmúlt másfél évben elfogadott 400 törvényben foglalt legfontosabb változásokat a kormány nem tudta elmagyarázni, azaz a reformok kommunikációja nem működik sem belföldön, sem külföldön.
Arra a kérdésre, hogy érezhető-e valamilyen változás a tempóban, Koch elmondta, hogy szerinte a kormány lassított, újraindította a párbeszédet, amit jól érzékeltet, hogy a német iparkamara kritkáját Matolcsy György megértette, azonban a gazdasági referens leszögezte, hogy ez nem elég, mert előnyösebb lenne, ha a kormány terveiről nem utólag kellene értesülniük. Uwe Koch szerint a német vállalatok számára fontos a magyar piac, ha tehetnék legtöbbjük be is fektetne Magyarországon, és tisztában vannak vele, hogy nálunk is válság van, de a befektetések visszatéréséhez jobb kommunikáció és a kritikák megfogadása szükséges.
A nagykövetség gazdasági referense szerint egyáltalán nem elvetendő ötlet, hogy Magyarország termelői piac legyen, ahogy azt Orbán szeretné. Koch szerint Merkel sem akadékoskodna az orbáni vízióval, ha az megfelelő módon van megtervezve, ahogy a keleti nyitás sem feltétlen előnytelen, hiszen a moldáv, ukrán, távol-keleti piac sok lehetőséget rejt, de nem szabad elfelejteni, elhanyagolni Európát sem.
Koch elmondta, hogy mikor Magyarországra érkezett nem volt híve a munkaerő kiszervezésének, azonban most már látja, hogy a németországi Audi-telephelyek is sokat profitáltak azzal, hogy az autógyártónak Győrben is van egy gyára, így végső soron mindkét oldal jól járt.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország 2014-től jóval kevesebb pénzt kap majd a kohéziós keretekből, Koch elmondta, hogy a magyar infrastruktúra regionális összevetésben fejlettnek tekinthető, így aztán természetes, hogy Magyarország nem kap annyi pénzt, mint hét évvel ezelőtt.
