Gazdaság

Legfeljebb 98 ezer forint lehet a minimálbér

A vállalkozók legnagyobb érdekképviselete legszívesebben megszüntetné, vagy befagyasztatná a minimálbéreket. Mivel erre nincs esély, maximum az inflációval egyező emelésbe mennének bele.

Mivel a magyar gazdaság jövőre is hasonló ívet írhat le, mint az idén, nem indokolt a minimálbér-emelés jövőre. De már az idei 19 százalékos emelést sem indokolta semmi – mondta egy szerdai rendezvényen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc.

A Magyar Tisztítástechnológiai Szövetség (MATISZ) konferenciáján adott elő, ahol azt is kiemelte, különösen az élőmunka-igényes ágazatokban okozhat vállalhatatlan terheket egy újabb jelentős minimálbér-emelés. Ilyen például a takarítás, de hasonló gondban lehet a mezőgazdaság, a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar is.

Befagyasztást kértek

A főtitkár azt mondta: arra kérték a foglalkoztatáspolitikai államtitkárt, fagyasszák be a minimálbéreket. De erre nem hiszi, hogy van esély. Azt sem bánnák, ha egyáltalán nem lenne minimálbér. Mert amíg van, addig kötelezően, visszavonhatatlanul és teljesítmény nélkül kell a béreket emelni.

Támogatnák viszont a régiós, vagy az ágazati minimálbér bevezetését (aminek törvényileg egyébként nincs akadálya). De erre szintén nem sok esélyt látnak. Azzal is tisztában van, hogy a minimálbér ma is borzasztó kevés (a létminimum 60 százaléka), ezért nem lehet nem emelni.

98, 100 vagy 105?

A VOSZ-nak október végére lehet kialakult álláspontja arról, hogy mekkora minimálbér-emelést javasolnak a háromoldalú tárgyalásokon. Dávid Ferenc szerint azonban legfeljebb a jövő évi infláció mértékével megegyező minimálbér-emelést tudnának támogatni. Jövőre 4,4 százalékos inflációt prognosztizálnak, amit valószínűleg 5 százalékra módosítanak majd. Ez alapján legfeljebb 98 ezer forint lehetne a minimálbér 2013-ra. Ennél semmiképpen sem több – tette hozzá.

Mint megírtuk, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) százezer forintos minimálbérhez és 116 ezer forintos bérminimumhoz ragaszkodna. A Munkástanácsok első körben 115 ezres minimálbér, és 120 ezres bérigényt jelentettek be. Később a minimálbérnél 105 ezerre korrigáltak.

Hétfőn pedig elkezdődtek a kormánnyal a munkaadók és a munkavállalók képviseleteivel a bértárgyalások, de megállapodás nagyjából csak november közepére várható.

Ellehetetlenülhet a takarítószakma

A takarítóknak azért lehet különösen nagy gond a minimálbér-emelés, mert a költségnövekedés nem jár együtt azzal, hogy a szolgáltatói díjak is emelkednének. Ez már régi tapasztalat. A korábbi évek nyomott árai pedig nemigen tudják fedezni jövőre a teljes költség 70-80 százalékát adó bérköltséget. Így aztán a szakmai érdekképviselet szerint ezrek kerülhetnek utcára.

Megkérdeztük a MATISZ elnökét, ez azt jelenti-e, hogy nem akarnak minimálbér-emelést. Paár Zoltán azt válaszolta, nem az a gondjuk, ha emelkedik a minimálbér. Hanem az, hogy az emiatt megnövekedett költségeket a megrendelők nem ismerik el az árakban. S erre jó esély van.

Minimálbér-emelés kontra munkahelyvédelmi program

Dávid Ferenc és Paár Zoltán is megemlítette, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményét lenullázhatja egy jelentősebb béremelés. Kiderült, már volt is olyan megrendelő, aki közölte a takarítócéggel: mivel szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, és erre adókedvezményt kap, ezért csökkentse jövőre a díjait. De az már eszébe sem jutott, hogy a lehetséges minimálbér-emelés miatt közben nőhetnek is a vállalkozó költségei.

A MATISZ számításai szerint akkor nem változnak a takarítási óradíjak, ha infláció közeli lesz az emelés a minimálbérnél. Ennek költségnövelő hatását ellensúlyozná ugyanis a szakképzetlenekre jövőre járó 50 százalékos adókedvezmény, amit a szociális hozzájárulási adóból lehetne igénybe venni (ez volt korábban a munkaadói járulék).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik