Minden fővárosi kerületnek át kellene adnia a Duna-parton lévő ingatlanait 2013 januárig a Fővárosi Önkormányzatnak, ha a parlament megszavazza a Belügyminisztérium új jogszabálytervezetét. Az ingatlanokat ingyen, nyilvántartási értéken kell átadniuk.
A főpolgármester szerint új rendezési tervek és egy egységes projekt valósulhat meg a budapesti rakpartokon és ingatlanokon, amennyiben a kormány támogatja azt a belügyminisztériumi tervezetet, amely a Fővárosi Önkormányzatnak adná a kerületek Duna-parti ingatlanjait.
Felmerült
A főpolgármester egy másik témában tartott pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Duna-parti területek kezelése szervezetlen, követhetetlen a felosztás, így egy közelmúltbeli kormányülésen felmerült, hogy a Duna-parti utak és a közvetlenül kapcsolódó ingatlanok a fővároshoz kerüljenek.
Jelezte, hogy a folyamhasznosítás állami monopólium, s amennyiben kormánytámogatást kap a tervezet, akkor a kormánnyal együttműködve új rendezési tervek készülnek. Az elképzelések között említette, hogy a nagy hajókat “kitelepítenék” a belvárosból, s új bázisuk Csepelen jöhetne létre. Az északi szakaszon, a Városkapu vagy a Népsziget környékén jachtkikötőt lehetne építeni, a belső, felszabaduló szakaszokon pedig a kishajó-forgalmat szeretnék sűrűbbé tenni, több beszállóhellyel, új hajók vásárlásával. Utóbbit Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is támogatásáról biztosította, és már ebben a ciklusban lesznek látható eredmények – tette hozzá.
A tervezet indokolásában az olvasható: a Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, így Budapestnek is fontos, hogy a város közigazgatási területén belüli, a folyó partvonalával közvetlenül érintkező önkormányzati ingatlanok egységes szempontok alapján legyenek hasznosítva, fejlesztve. Ez a közlekedés, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása, valamint az árvíz elleni védekezés szempontjából is fontos – érvel a Belügyminisztérium.
Ezzel a Duna-part jelentős része kerülne a főváros kezébe, amely az elmúlt hetekben nagy fejlesztési tervekkel állt elő a fővárost átszelő folyóval kapcsolatban. Az ingatlanok átadásával lehetővé válna akár az a terv is, amely szerint a pesti rakpartot befednék.
Fedés
A rakparti forgalom átszervezése augusztus végén merült fel, akkor Tarlós István főpolgármester azt mondta: a rakparti forgalom átszervezése kapcsán korábban közölt teljes lezárás, sávszűkítés, illetve egyirányúsítás mellett új lehetőségként merült fel a Városházán, hogy az alsó rakpartot a felső síkjában lefedik és a felső területet kapnák meg a gyalogosok és kerékpárosok.
Azt mondta, neki ez a megoldási javaslat tetszik most leginkább, ugyanakkor nincs még döntés. A főpolgármester szavai szerint a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusra dolgoznak, az előkészítés azért fontos, hogy a források megnyílásakor azonnal pályázni tudjanak.
Rogán Antal (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is támogatja a tervet, s “minden lehetséges segítséget” megígért a megvalósításhoz.
Visszaminősítenék a Római-partot?
Az üdülőövezeti besorolást is mérlegelni, korrigálni kell a Római-parton a főpolgármester szerint, aki az óbudai képviselő-testület állásfoglalásával kapcsolatban beszélt erről pénteki sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére. Az óbudai képviselő-testület az üdülőövezet fenntartása mellett foglalt állást és nem támogatta a lakóövezetté sorolást csütörtökön. Leszögezték, hogy “a 2014-re ígért mobilgát nem jelentheti a partszakaszon történő lakóépületek felépítésének bátorítását”, a parton a szabadidős és sporttevékenységeket, a vendéglátást és az idegenforgalmat erősítik tovább.
Tarlós István egyetértéséről biztosította az óbudai önkormányzatot, ugyanakkor azt is jelezte, úgy gondolja, hogy egyetlen lakóházat sem szabad építeni a hullámtéren, sőt az üdülőövezeti besorolást is mérlegelni kell. Hibának tartotta, hogy korábban a főváros annak nyilvánította a területet, mert a III. kerületnek az üdülőkhöz kért építési engedélyek kapcsán nem volt mérlegelési joga.
Szavai szerint ezzel kiskaput lehetett nyitni: Magyarországon ugyanis semmi nem tiltja, hogy valaki az üdülőjét életvitelszerűen használja, így egy vonatkozó jogszabály megalkotását tartja szükségesnek.
Hozzátette, hogy a mintegy 3 kilométeres partszakaszon van 50-70 olyan ház, amely a múlt század elején, szabályos engedélyekkel épült.
Délen is nagy terveket szőnek
Ez azonban nem az egyetlen jelentős fejlesztés, amely a Dunát igyekezne a városlakókhoz közelebb hozni, hogy ne kelljen száguldó autókon vagy elkerített HÉV-pályán átvergődni a folyóhoz való lejutáshoz. A pesti Duna-part déli részén, a Lágymányosi híd alatt, például londoni sztárépítészek vizionáltak egy komplett városrészt Dunapassage néven. A 15 hektáros terület tulajdonosa a Wing Zrt, amely egy iroda-, lakó- és kereskedelmi elemeket tartalmazó városrészt képzelne el ide 10 éven belül. A tulajdonos a világ egyik legnagyobb és legkeresettebb irodáját, a Foster+Partners-t kérte fel a terület beépítési tervinek elkészítésére, ez alapján született meg a szabályozás is – írja a tervet ismertető Octogon építészeti lap tavaly évvégi száma.
Fejlesztenék a délbudai oldalt is. Itt egy 50 milliárdos összköltségű projektről szerződött le még korábban a XXII. kerületi önkormányzat és a BD Ingatlanfejlesztő Zrt. A fejlesztési program keretében a nagytétényi szemétlerakóban évtizedeken át felhalmozódott hulladékot a cég elszállítja, a területet semlegesíti, a megtisztítást követően pedig lakóparkot, irodaépületet, sport- és kulturális létesítményeket épít. A parti sétányt, a sportpályákat és az egyéb létesítményeket pedig a helyi lakosok is élvezhetik – írta a Rop.hu.
Nem könnyű átalakítani
Az építészek már régóta szeretnék „visszaállítani a városlakók és a folyó kapcsolatát”, magyarán megközelíthetővé, zölddé, barátságossá tenni a Duna-partot, mint azt már sok nagyváros központi folyópartjain megtörtént Európában. Ám ez nem olyan egyszerű feladat, mint tűnik: „Hiszen a folyót a városon belül körülbástyázó létesítmények 100-150 évesek, annak idején hallatlan gondossággal, a városi infrastruktúra minden elemét figyelembe véve, hosszú távra épültek, és ezért bármilyen változtatás szinte beláthatatlan horderejű, az egész város működőképességére kihat” – fogalmaz az Építészfórumon egy építész.
Ennek egyébként pont a rakpart a legjobb példája. A város észak-déli irányú nagykapacitású útja nélkül nagyon megnehezedne a városon belül a közlekedés, ugyanakkor mégiscsak abszurd, hogy a hetvennel száguldozó autók közt lehet csak gyalog lejutni a partra – magyarázzák fejlesztési szakemberek.
