A harmadik országbeliek (nem uniós ország és nem Svájc állampolgárai) csak engedéllyel vállalhatnak Magyarországon munkát. A munkavállalási engedélyt csak akkor kaphatják meg, ha van tartózkodási engedélyük. Feltétel az is, hogy a leendő munkáltató jelezze a munkaügyi központnál, hogy embert keres egy adott feladat elvégzésére. A tartózkodási engedélyest pedig csak akkor veheti fel a munkáltató, ha az általa megjelölt feladatra a munkaügyi központ nem tudott senkit kiközvetíteni. S persze, ha egyébként a harmadik országbeli megfelel a feltételeknek.
Előbb kellene bejelenteni az igényt
Ez a fő szabály a jövőben is marad, de a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezete szerint változás lenne, hogy a munkaerőigényt nem lenne elég akkor bejelenteni, amikor a foglalkoztató kérelmezi a harmadik országbeli foglalkoztatását. Hanem ennél legalább 15 nappal korábban kellene jelezni a munkaügyi központnál, hogy embert keres egy bizonyos feladatra.
Ez egyfajta nehezítésnek fogható fel. Hiszen a plusz 15 nap feltehetőleg nagyobb esélyt jelent arra, hogy a munkaügyi központ találjon kiközvetíthető munkaerőt. S ha talál, akkor nem lehetséges a bevándorló foglalkoztatása. Lennének azonban olyan változások is, amelyek könnyítenék a harmadik országbeliek foglalkoztatását.
Munkavállalási engedély időtartama, hosszabbítása
Egyéni munkavállalási engedélyt alapvetően két évre lehet adni, szezonális mezőgazdasági munkákra azonban ennél is rövidebb időszakra. Az utóbbinál terveznek némi lazítást. Eddig szezonális munkára legfeljebb 150 napra lehetett felvenni harmadik országbelit, a tervezet szerint azonban 180 napra is lehetne. Szezonális munkáknál egyébként nem lehetséges a hosszabbítás.
Az egyéb munkáknál viszont igen. Feltéve, hogy a munkavállalási engedély lejárta után is ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanazon a munkahelyen és ugyanabban a munkakörben adnának munkát a bevándorlónak. Változás lenne, hogy míg eddig legkésőbb az engedély lejárta előtt 10 nappal kellett jeleznie a munkáltatónak a hosszabbítási kérelmet, ennél minimum 5 nappal előbb kellene jelezni a hosszabbítási igényt.
A hosszabbítás szabályára azért érdemes figyelni, mert ha a munkáltató betartja, nem kell új munkaerőpiaci-helyzet vizsgálatra várnia. Vagyis arra, hogy megnézzék, van-e kiközvetíthető munkaerő. Ha a munkaadó késve jelez, akkor ezt nem úszhatja meg.
Ha több megyében lenne a munka
Jelenleg ha több megyében lenne a munka, nem adják ki az engedélyt, ha bármelyik megyében van kiközvetíthető munkaerő.
A tervezet szerint annyi könnyítés lenne, hogy csak azokra a megyékre nem lehetne a harmadik országbeli foglalkoztatására engedélyt kapni, ahol a munkaügyi központ tud küldeni embert.
Elutasítás
Számos okból utasíthatják el a harmadik országbeli foglalkoztatásának kérvényét. Például akkor, ha a leendő munkáltató korábban engedély nélkül alkalmazott ilyen személyt, és lefülelték a munkaügyi ellenőrök, de nem fizette be a rá kirótt megfelelő összeget a Munkaerőpiaci Alapba. Jelenleg akkor utasítják el a kérelmet, ha három éven belül volt ilyen esemény.
Az NGM ezen a szabályon lazítana annyiban, hogy csak azoknak a munkáltatóknak utasítanák el a kérelmét, amelyeknél egy éven belül történt hasonló eset.
Kérelmezés
Az viszont egyfajta nehezítésként fogható fel, hogy a munkavállalási engedély igényléséhez a tervezet szerint nem lenne elég a szakképzettséget igazoló bizonyítvány másolata, hanem hiteles magyar fordítást is kellene mellékelni. Viszont ha a szakképzettségi igazolást már öt éven belül beadták valamelyik munkaügyi központhoz, akkor azt nem kellene újra benyújtani (az irattárból előkeresik.)
A hiteles egészségügyi orvosi alkalmasságról szóló igazolás azonban nem lenne feltétel az egyéni munkavállalási engedély kiadásához. (A szezonális munkánál és a hosszabbításnál ezeket a szabályokat nem alkalmazzák).
Változás lenne az is, hogy a munkaügyi hatóságnak több ideje lenne a kérelmek elbírálására. Alapesetben például a jelenlegi 10 nap helyett 30 napot kapnának.
