Egyeztetetést tartottak kedden a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) a szeptemberben életbe lépő magyartermék-rendelethez kapcsolódó, önkéntes alapú “magyar termék”, “hazai termék” és “hazai feldolgozású termék” védjegy jelöléseiről. Az egyeztetésen részt vettek a kereskedők és a termelők is.
Magyar termék |
Ez a minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt itthon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. |
Kitől lehet majd igényelni a védjegyet?
A megbeszélésen Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-felügyeletéért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a tárca együttműködési megállapodást szeretne kötni a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel a tanúsító védjeggyel kapcsolatban azzal a céllal, hogy a fogyasztó könnyebben be tudja azonosítani a magyar, a hazai, illetve a hazai feldolgozású termékeket. A tárca éppen a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel tervez együttműködést, mert ők már működtetnek ilyen tartalmú védjegyet.
Hazai termék |
Akkor lehet ezt leírni az élelmiszerről, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. |
Mennyibe kerül most?
A cég ügyvezető igazgatója, Kecskeméti Attila azt hangsúlyozta, hogy minél többen élnek majd a védjegy használatával, annál olcsóbb lehet az éves díj. Az ügyvezető a Hír24 kérdésére elmondta: jelenleg a „magyar termék” védjegy él, 44 cég összesen 700 termékre kérte a használatát. A védjeggyel ellátott termékeknek csak egy része élelmiszer. Az éves védjegyhasználati díj a cégek éves nettó árbevételétől függ.
Jelenleg öt díjsáv van, például 100 millió forintig 100 ezer, 10 milliárd forint felett pedig 2 millió forintba kerül a „magyar termék” védjegy használata. Nagyobb cégeknél azonban a felét elengedhetik, ha azok vállalják, hogy népszerűsítik a védjegyet. A magyartermék-rendelet szerint meghatározott háromféle típusú védjegy augusztustól lesz elérhető – tette hozzá.
A konzultáción a Baromfi Terméktanács képviselője felvetette, hogy mi lesz a sorsa a jövőben az ágazati védjegyeknek, például a magyar baromfi termékek védjegyének. A minisztériumi válaszból kiderült, hogy a kettő nem zárja ki egymást, az ágazati védjegyek élhetnek a többi mellett.
Hazai feldolgozású termék |
Idetartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek. |
Az Európai Bizottság nem javasolta a bevezetést
Kardeván Endre emlékeztetett arra, hogy a magyartermék-rendelet megalkotása 2010 végén kezdődött, a társadalmi egyeztetéseket követő többszöri átdolgozás után az Európai Bizottsághoz elküldték a javaslatot notifikációra. A bizottság nem javasolta a bevezetést, de a kormány mégis kihirdette a rendeletet.
Az államtitkár kitért arra, hogy a közösségi vámkódex szabályozza ugyan a termék származási országának feltüntetését, de több ponton hiányos, és megtéveszti a vásárlókat. A magyartermék-rendelet a hazai vásárlók jobb tájékozódását biztosítja azzal, hogy szabályozza, milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a “magyar termék”, a “hazai termék” és a “hazai feldolgozású termék” megjelölés – hangsúlyozta.
Bodrogai Ferenc, a Magyar Termék Nonprofit Kft. alapítója kiemelte: a családnak, az oktatásnak jelentős szerepe van abban, hogy a magyar termék “trendi” legyen.