A fizetésképtelenségi eljárások számának jelentős növekedése egyrészt a válság hatása: mind a belső, mind a külső kereslet megszenvedi, hogy még nincs vége a krízisnek. De összefügg a mutató a magyarországi tisztulási folyamatokkal is. Ha a válság lassul, és kedvező irányt vesz, nem lesz további drasztikus romlás – véli a követeléskezelő ügyvezetője, Kárpáti Gábor.
Az eljárások számának növekedése önmagában nem meglepő, arra a cég is számított. De a dinamika őket is meglepte. S mint jogászuk, Czibor Zsolt, rámutatott: ez erőteljesen befolyásolja az ország megítélését is. Éppen ezért érdemes lenne ezzel a kérdéssel komolyabban foglalkozniuk a törvényalkotóknak is. Az utóbbi időszak szabálymódosításai ugyanis eddig érdemben nem javítottak a helyzeten. A jogász szerint a toldozgatás-foltozgatás helyett mindenképpen jobb lenne, ha egy jól átgondolt új csődtörvény születne.
Csőd, végelszámolás, felszámolás
Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal nőtt 2011 hasonló időszakához képest. A követeléskezelő idén már nem is számít ezen a téren javulásra. Már csak azért sem, mert az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását (amelyik cég nem adja le a mérlegét határidőre, az számíthat erre).
Czibor szerint évekig el fog tartani ez a folyamat, ami egyben elkerülhetetlen tisztulás is: eltűnhetnek az alvó cégek is. Ma már nem éri meg ezeket fenntartani, hiszen a fenntartási terhek, a járulékok nőttek, miközben a forgalom visszaesett. Kérdés azonban, hogy a végelszámolással megszűnő vállalkozások tevékenysége és bevételei a társasággal együtt eltűnnek-e, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek-e majd meg – veti fel. Attól tart, hogy ez a jelenség a feketegazdaság erősödését eredményezi majd. Jó két év múlva állnak be a számok a „normális” gazdaságokban megszokott szintre – jósolja.
A fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett – derül ki a cég adataiból. De az „igazi” csődeljárások száma (amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítását célozzák) a remélt várakozások alatt maradt. Czibor szerint a márciusban módosított csődtörvény új rendelkezései nem hoznak áttörést: eddig nem csökkent a felszámolások száma (és ezt nem is várja a jogász).
A legfontosabb a kiszámíthatóság megteremtése lenne
Komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai vállalkozásokat. Pedig a cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek. A jó és eredményes éves gazdálkodás alapja ugyanis a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása. Legalább egy éves távlatban – húzza alá az ügyvezető igazgató. Az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, s kényszergazdálkodási pályára állíthatnak egy céget. Ennek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, s az – tovagyűrűző hatásai révén – a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti – vezeti le a dominószerű hatást Kárpáti Gábor.
Az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok (pl. a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók) is ezt a hatást erősíthetik. S ráadásul a növekvő terheket az érintettek várhatóan át fogják hárítani a gazdaság többi szereplőjére, s azokon csapódik majd le minden. Ilyen körülmények között pedig mindazoknak a cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.
A Coface azt ajánlja, a cégek üzletkötés előtt gyűjtsenek (vagy gyűjtessenek) információt a potenciális partnerről, fizetési szokásairól. S persze célszerű lehet a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.
