Gazdaság

Nem kell majd a képzett munkás?

Fura jövőkép rajzolódik a Széll Kálmán Terv 2.0-ből: a magasan képzettek bére csökken leginkább, és úgy tűnik, kevesebb ilyen munkavállalóra lesz szükség.

A konvergencia program és Nemzeti Reform Program minden képzettségi szinten csökkentőleg hat a bruttó reálbérre, és csökkenti a termelékenységet is – írja a Munka.org. Viszont növeli a GDP-t, a foglalkoztatást, a beruházást és a fogyasztást az alappályához képest – legalábbis ezt mutatják azok a furcsának tűnő számok, amelyek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban láthatók. „Összességében elmondható, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek eredményeként a magyar gazdaság magasabb növekedési pályára áll, és javul a finanszírozó képessége” – összegzi a tábla meglepő adatait a dokumentum.

Jelentősen csökkentik a bruttó reálbéreket a kormány reformtervei – derül ki a számokból (176. oldali táblázat). Ami meglepő, hogy mind rövid, mind hosszú távon leginkább a magasan képzettek reálbére csökkenhet a reformok miatt. Ami ennél is meglepőbb: a magasan képzettek közül kevesebben fognak dolgozni, és a terv szerint hosszabb távon is csak kevéssé nő a folgalkoztatottságuk.

A dokumentum azonban nem ezeket a számokat emeli ki, más mutatókra koncentrál: „a reformterv összességében jelentősen bővíti hazai GDP-t. Már egy éves időhorizonton 2 százalékponttal emeli meg a kibocsátás szintjét. Ez a hatás a teljes időhorizonton növekszik, és 20 elteltével több, mint 5,5 százalékot ér el. Elsősorban a növekvő munkakínálat és -kereslet miatt a legfontosabb gazdasági mutatók látványosan javulnak, nő a fogyasztás, a beruházás, a foglalkoztatás és a nettó export.”

A reformok termelékenységet csökkentő hatását a kormány azzal magyarázza, hogy a bevezetendő új adónemek az előrejelzéshez használt modellben áttételesen különösen sújtják a kutatási-fejlesztési szektort.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik