Gazdaság

Sárga csekk – eldőlhet, jogos-e a pluszdíj

Hamarosan döntés születhet róla, tisztességtelen-e pluszdíjat kérni a sárga csekkes befizetésekre, vagy sem.

Mint hírt adtunk róla, fogyasztói panaszokra hivatkozva vizsgálatot indított a médiahatóság a Magyar Telekom ellen amiatt, hogy 142,24 forintos pluszdíjat szednének a sárga-csekkes befizetésekre. A cég környezetvédelmi megfontolásból vezetné be ezt a díjat. Arra szeretnék ösztönözni ezzel az ügyfeleiket, hogy válasszanak olcsóbb, hatékonyabb fizetési módot (pl. átutalást, távszámlás fizetést). A sárga csekk más országokban kevésbé elterjedt, mint nálunk, ugyanis drága, időigényes.

Az ügyfelek persze nem örülnek a pluszdíjnak. Az ő panaszaik miatt kezdeményezett szóbeli egyeztetési eljárást a Telekommal szemben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa, Bodonovich Jenő.

Ide tartozik, hogy más cégek, például a Telenor és az Invitel már évek óta alkalmaznak felárat a csekkes fizetésre. Igaz, az ő gyakorlatukat is vizsgálja a bíróság, 2008 óta. Döntés még azért nem született, mert az Invitel ügyében az Európai Bíróságtól (EB), a Telenor ügyében pedig az Alkotmánybíróságtól (AB) várnak állásfoglalást annak eldöntéshez, hogy tisztességtelen-e a pluszdíj szedése. Mindkét pert felfüggesztették addig, amíg az állásfoglalások meg nem érkeznek.

Az állásfoglalások még nem készültek el. Az AB foglakozik az üggyel, nemrégiben kért be kiegészítő adatokat a Budapest Környéki Törvényszéktől (volt Pest megyei bíróságtól).

Az Európai Bíróság többek között azt vizsgálta, hogy a szolgáltató a szerződési feltételek egyoldalú módosításakor egyértelműen leírta-e az árváltoztatási módszert, és fűzött-e hozzá érvényes indoklást. A vizsgálattal megbízott Verica Trstenjak főtanácsnok 2011. december 6-i állásfoglalásában azt írta: komoly jelek utalnak arra, hogy az eljárás (csekkes felár) tisztességtelen. Viszont azt is leszögezte: a körülmények pontos ismeretében a nemzeti bíróságnak kell döntenie. A főtanácsnok állásfoglalása nem köti az EB-t, határozatuk április 26-ra várható.

Annyit tudtunk meg még Kende Katalintól, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivőjétől, hogy a magyar hírközlési törvény, a magyar jog megengedi a csekkes felár alkalmazását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik