A döntést nem könnyíti meg, hogy még mindig nem tudni, 100 százalék nyugdíjat kapnak-e a magánpénztárban maradók, vagy csak 75 százalékot. Az NGM változatlanul 100 százalékot mond, és törvénymódosítást ígér. Aztán az is kérdéses, egyáltalán melyik pénztárak maradnak fenn, s akik maradnak, képesek-e önállóan továbbélni. A Honvéd és a Questor végelszámolás alatt, az Aegonnál a vezetőség a megszűnést javasolja a közgyűlésnek, és az Erste magánnyugdíjpénztár is bejelentette nemrégiben: vége. A többi pénztár elvileg marad, de hogy önállóan-e vagy összeolvadnak másik pénztárral, az szintén kérdés.
Az Allianznál például csak március 28-án lesz közgyűlés, utána tudják majd megmondani, mennyi tagdíjat és adományt gyűjtenének. A Pannónia 29-én tart küldöttközgyűlést.
A Dimenziónál a taggyűlést kedd délutánra tették, pont azért, hogy az utolsó pillanatig hezitáló tagoknak még a végső határidő előtt meg tudják mondani, összeolvadnak-e másik pénztárral (terv szerint a Generálival), szednek-e tagdíjat és adományt, s ha igen, mennyit és mikortól. Az ING-nél jövő évtől gyűjtenének évi 4000 forint adományt, és havi 500 forint tagdíjat, de azt is írták: ahhoz, hogy a vagyon érdemben gyarapodjon, legalább havi 4-8000 forint tagdíj lenne kívánatos. AZ OTP januártól havi ezer, júniustól havi 5000 forint tagdíjat szedne, és adományt is elfogadnak.
A tagdíjat és az adományt azért említik külön, mert másra lehet fordítani. A tagdíj 99,91 százaléka a magánpénztári megtakarítást gyarapítja, s csak 0,09 százaléka fordítható működésre. Ha csak tagdíjat szednének a pénztárak, akkor legalább havi 14 ezer forintot kellene szedniük ahhoz, hogy csak az állam felé esedékes működési költségeiket fizessék. Ezért szednének adományt is, ami viszont csak működési költségekre fordítható, a megtakarításokat nem gyarapítja. (Az egyéni nyugdíjjárulék az idei évtől az állami kasszába megy, tehát onnan nem gyűlik tagdíj).
S ha már a magánnyugdíj-pénztári költségeknél tartunk: éppen ez lehet az egyik legfőbb érv amellett, hogy a tagok maradjanak. A tagdíjból a működésre fordítható 0,09 százalék ugyanis nagyon alacsonynak számít, akár az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeihez, akár az életbiztosításokhoz, akár a befektetési alapokhoz hasonlítunk. Mint ahogy ezt nemrégiben a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Borza Gábor is hangsúlyozta, emiatt igen vonzó befektetési forma lehet a magánnyugdíjpénztár. Változatlan feltételek mellett ez különösen azoknak lehet fontos érv, akik gyarapítani tudják a magánpénztári számlájukat, és még sokára mennek nyugdíjba. Fontos adalék lehet az is, melyik pénztár hogyan teljesített mostanában.
A Dimenzió Magánnyugdíjpénztár honlapján elérhető adatok szerint főleg az utóbbi egy hétben megugrott az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek ellenére múlt hét pénteken még így is csak kevesebb, mint a tagok 10 százaléka döntött úgy, hogy inkább kizárólag állami nyugdíjas lesz (3524-ből 283-an). A többség más pénztáraknál is kitart.
A Dimenzió igazgatója, Laczi Hedvig elmondta: rengeteg telefont kapnak, s még mindig sok a hezitáló, dönteni nem tudó tag, akik valószínűleg az utolsó pillanatig halogatnak. Ez az utolsó pillanat március 31., ami szombatra esik. Úgy kell készülni, hogy a pénztár akkor fogadja el a tagság felmondását, ha a postára adás dátuma legkésőbb március 31-i.
