Az elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztató keretében mutatta be az előző kormányzat szerint nem létező, a Budapest Airport vagyonkezelői szerződéséhez csatolt titkos záradékot. Budai Gyula felolvasott a szerződésből, amely szerint “a felszámolási megszűnési összeg (…) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést”.
Budai közlése szerint a szerdán bemutatott szerződés arra az esetre szab konkrét terheket az államra, amikor a Malév felszámolása megindul. Ezt a szerződést 2007-ben, a BA privatizációjával egy időben a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezetője, Zeles Sándor írta alá. Budai Gyula elmondta: a kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, Veres János akkori pénzügyminiszter gyakorolta.
A magyar állam számára hátrányos szerződés záradékának részleteiről szólva Budai elmondta, hogy a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. A vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.
Az elszámoltatási kormánybiztos szerint elképzelhetetlen, hogy sem Veres János, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről. Leszögezte, hogy ezekkel a személyekkel a továbbiakban nem kíván sajtóvitát folytatni, hiszen egy valós szerződésről van szó, amellyel „az előző kormány bebizonyította, hogy nem a magyar állam, hanem a külföldi befektetők érdekeit képviselte.”
Mint arról beszámoltunk, Gyurcsány Ferenc tegnap azt mondta: kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy titkos záradék készüljön a Budapest Airport privatizációs szerződéséhez, és a vagyonkezelő nem tájékoztatta arról, hogy létezne ilyen. Hozzátette, hogy a megállapodás részleteit nem ismeri, ez miniszterelnökként nem volt feladata. Azt mondta, ha a jelenlegi kormány tud ilyen záradékról, akkor hozza azt nyilvánosságra.
Budai Gyula ma közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte.
Az elszámoltatási kormánybiztos közölte azt is: elképzelhető, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.
Veres János visszautasítja a vádakat
Veres János közlése szerint amíg ő volt a pénzügyi tárca vezetője, a Malév nem ment csődbe, a cég működőképességét, ha nehezen is, de az Európai Unió elvárásaival összhangban, sokféle intézkedéssel fenntartották.
“Általam nem ismert szerződéses részletre hivatkozik Budai Gyula, szövegkörnyezetből kiragadva. Ez is azt igazolja, hogy szerződés van, és nincs titkos záradék” – mondta Veres János. “Azt tartom elképzelhetetlennek, hogy hogyan lehet ilyen felelőtlen egy kormány; ha ezt a kabinet tudta, amit most Budai Gyula nyilatkozik, akkor mégis miért vitték csődbe a Malévet” – tette hozzá.
Veres János szavai szerint Budai Gyuláék a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás mintapéldáját mutatták be azzal, hogy “csődbe vitték a magyar nemzeti légitársaságot”, miközben tudták, hogy mekkora teher fogja az államot sújtani a Budapest Airport-szerződés kapcsán. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott: Budai Gyula ezzel a nyilatkozatával éppen a külföldi befektetők érdekeit szolgálja, hiszen ezzel a német tulajdonost, a Hochtiefet felszólítja arra: “ekkora összegért menjen a pénztárhoz”.
