Ide-oda hullámzott a forint árfolyama csütörtök délután óta, hogy a kormány bejelentette: megállapodást kötne az IMF-fel. A piacok először örültek, a forint erősödött. Majd kiderült, az IMF nem is tud a dologról, az lehűtötte a kedélyeket, a forint gyengülő pályára került. Szárnyra kaptak olyan elemzői vélemények, hogy a kormány valamiféle kommunikációs trükkel állt elő, s valójában nem is akart megállapodni a valutaalappal. A piacon pedig egy olyan pletyka keringett, hogy a kormány megkapta az értesítés az S & P-től, hogy megszületett a leminősítésről szóló döntés. A kormány pedig – fölmérve a várható gyászos következményeket – húzott megint egy váratlant, s kiadott egy közleményt arról, hogy mégiscsak megállapodna az IMF-fel. Nem tudni, így történt-e – ez valóban csak egy pletyka – de ha így, akkor a trükk nem is volt olyan rossz.
Fotó: Berecz Valter
Az ötlet persze csak akkor működik hosszú távon, ha valós a megállapodási szándék. Erre utal a péntek dél előtt nem sokkal kiadott NGM-közlemény, amely szerint a jövő év első pár hónapjában tető alá hozhatják az új IMF-megállapodást. A hírre pozitívan reagáltak a piacok.
Most tartunk ott, mint csütörtök délután, a piacok megint bizakodnak – mondta lapunknak Kuti Ákos,a Equilor vezető elemzője, hozzátéve: a forint erősödését a globális hangulat is segítette, de a legújabb NGM-közlemény kedvező hatása is egyértelműen látszik.
Az elemző szerint a forint árfolyamára rövid távon az lesz a legnagyobb hatással, végül hogyan döntetnek Magyarországról a hitelminősítők – Kuti szerint a leminősítések esélye jelentősen csökkent. A következő jelentős vízválasztó a jövő év februárja, márciusa lehet – ha nem születik addig megállapodás, a piacok mind feszültebbekké válhatnak, ami leglátványosabban a forint gyengülésében mutatkozhat majd meg.
Nagyon valószínű, hogy lesz megállapodás az IMF-fel – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Török úgy vélte: annál is inkább lehetséges, hogy létrejön az egyezség, mivel jelen helyzetben az IMF aligha kér sokkal többet a kormánytól, amit az ne tett volna meg magától is. A költségvetés oldaláról már jelenleg is kemény intézkedéseket tervez a kormány, ennél lényegesen többre valószínűleg a valutaalap sem tartana igényt. Az IMF nyilván elvárja majd a kormánytól, hogy ne tegyen a bankrendszert romboló, destabilizáló további intézkedéseket, de az látszik, hogy a kormány már mga is a bankokkal való tárgyalás felé hajlik. A már végbevitt intézkedések visszavonását – mint a magánpénztárak kvázi államosítását – nem fogja kérni az IMF, ezt már nem lehet visszaállítani. Sőt, nem fogják kérni a bankadó eltörlését sem, hiszen ezt már csaka költségvetés helyzete miatt sem kérhetik – fejtegette az elemző.
Fotó: AFP
Kuti Ákos némileg több bizonytalanságot lát abban, vajon mit akarna az IMF Magyarországtól egy akár csak készenléti megállapodásért cserébe.
A 2008-ban kirobbanó válság idején gyorsan, és a körülményekhez képest elfogadható feltételekkel sikerült megálalpodni a valutaalappal. Az IMF még azt is elnézte Magyarországnak, hogy a közszolgáktól elvett 13. havi járandóságot más címen nagy részt visszajuttatja nekik (ez a kompenzáció azután sajnos lassan, de biztosan elkopott, egyre kevesebb lett, végül eltűnt). Akkoriban még a joviális Strauss-Kahn volt az IMF vezére, akit már akkor sem kerültek el a szexbotrányok. Akkoriban került nyilvánosságra szerelmi afférja egy magyar közgazdásznővel, így – ha nem is teljes komolysággal – felvethető volt, hogy ez is pozitív irányba befolyásolta a hitelkérelmünket. Az IMF jelenlegi vezérének, Christine Lagardenak valószínűleg nem fűzödnek annyira kellemes gondolattársításai Magyarországhoz, mint Strauss-Kahnnak. Bízni lehet azonban abban, hogy senkinek nem érdeke Magyarország bedőlése, így valószínűleg hajlandó lesz az IMF rugalmasan tárgyalni.
Természetesen az Orbán-kormánynak is rugalmasnak kellene lennie. A pénteki NGM-közlemény azt ígéri: “a kormány megkezdte a tárgyalásokat (…) új megállapodás megkötéséről, amely megszorítások helyett a magyar gazdaság növekedését segíti elő. Mint ismert, a kormányzati kommunikáció szerint az adóemelések, és a jóléti juttatások megvágása nem tekinthető megszorításnak. A szónak a kormány szerint értelmezésében tehát biztos, hogy továbbra sem lesz szó megszorításokról, azonban elképzelhető, hogy a lakosság ezt némileg másképp értékeli majd.
